Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

tézését. Ez a betegség nem látszik nekem isteninek, semmivel sem inkább, mint a többi betegség, sőt hasonlít hozzájuk, a különös tünetekkel és a megjelenési formáival, amely minden betegségnek az alapja. Vonatkozik ez az egész megjelenésére és az alkalom szülte okokra, de csak annyira isteni, mint amennyire az minden más betegségre vonatkoztatható. Úgy vélem, hogy nem kevésbé gyógyítható, mint a többi más betegség, hacsak a hosszú ideig tartó állapot anynyira meg nem gyökerezett, hogy az alkalmazott eljárások kevésbé felelnek meg. Más hasonló megbetegedéseknek távoli okai a rokoni kötelékek következtében prediszpozícióként szerepel; ha ugyanis hurutos konstitúció hurutot, epés konstitúció egy epét, sorvadásos sorvadásost, lép sorvadásos lép sorvadásos megbetegedést okozhat, miért ne volna lehetséges, hogy ha az apa, vagy az anya ezen betegségek valamelyikébe szenvedett, gyermekük vagy unokáik ugyanebbe megbetegszenek, mivel a férfi ondó a szervezet minden részéből összefolyhat: az egészséges részből, az egészséges és a beteges részből a beteges ondó? Ezenkívül van egy fontos bizonyíték arra nézve is, hogy ez a betegség nem isteni eredésű éppúgy, mint más betegség sem; és ez pedig az, hogy ez nyákos és nem epés konstituciót támad meg. Mert, ha ez a betegség isteni eredésű volna úgy mint más betegség, akkor ez minden embernél egyformán jelentkezne és nem volna különbség az epés és a nyákos konstitúció között. Ennek a betegségnek a belső oka ugyanaz, mint más súlyos betegségeknek, vagyis az agyvelő. Hogyan és milyen oknál fogva lép fel, ezt most közelebbről szeretném megvilágítani. Az emberi agyvelő, mint minden más élő lény agyveleje, két féltekéből áll és a középen vékony hártya választja el. Éppen ezért a fejfájás nem mindig egy és ugyanazon oldalon jelentkezik, ellenkezőleg, néha mindkét oldalon, néha pedig az egész fejen. Az agyban az egész testből számos vékony ér fut, azonkívül két vastag ér, amelynek egyike a májból, a másik a lépből ered. A májból kiinduló ér a következő módon alakul át. Egy ága az érnek a jobb oldalon a vese mellett és az ágyéki izmok mellett lefelé, a felső lábszár belső oldalán halad, behatol a lábfejbe és ezt üreges érnek nevezik. Egy másik ág jobboldalt halad és a tüdő felső részében elágazik: a szívben és a jobb karban. A többi része ezzel szemben fölfelé, a kulcscsont tájékán a jobb oldalon, a nyakba és a 4 Orvostörténeti Könyvtár közi. 49