Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: Nedeliczi Váli Mihály

latán kívül sokat olvasott, tanult. Nagyon sok latin és német könyvet tanulmányozott, és maga is elhatározta, hogy megírja saját orvosi tapasztalatait is. Első munkáját 1751-ben keltezte Galgóc várában, és ezt a címoldalon gazdájának: „Monyoró-keréki Méltósághos groff Erdődy Magyar Ország Fő Bírójának Eő Excellenciájának egész Dominiumjaiban lévő Orvossá. Galgóc várában Januarius havának 25. napján, 1751. esztendőben" ajánlotta. Ez a kézirat nem került nyomdába, mert Torkos Justus János nem tartotta arra méltónak. Erdődy gróf bizalmát semmiképpen sem ingatta meg ez a kritika, sőt egyre-másra beajánlotta a többi rokon és ismerős főúri házhoz. Azzal nyugtatta meg Erdődy gróf a méltatlankodó Váli Mihályt, hogy Torkos Justus János maga is nagy botanikus és az erősen protestáns érzelmű német egyetemeken tanult, bizonyára nem jó szemmel nézte a közelben működő népszerű Váli Mihályt. Ez a kézirat valamilyen módon elkerült később Váli Mihály fiaihoz, hogy aztán mi úton-módon jutott el több mint 200 esztendős pihenőjéhez, megállapítani nem tudjuk. Valószínűsíthetjük azonban, hogy a kéziratos könyv Váli Mihály későbbi lakóhelyéről, Eszterházáról, valahogy a csornai premontrei rend könyvtárába került. Erre vall az a levél, amelyet a későbbiekben ismertetünk. Váli Mihály 1760-ban, Erdődy halála után Eszterházy Miklós herceg udvari- és háziorvosa lett — amint Weszprémi István írja: „kamarása" —, aki közeli rokonságban állott az elhalt Erdődyvel. A herceg és környezete nagyon megszerette, és hamarosan kieszközölték, hogy Váli Mihály páduai diplomája ,,tsászári s királyi dekrétummal helyben hagyatott" oklevél lett. Minthogy Váli Mihály eredeti kézirata — amint látjuk — nyilvánosságra sem került, vajon honnét vette Weszprémi István és az ő nyomdokain Magyary-Kossa súlyos kritikáját? Valószínű, de ennek semmi bizonyítéka sincs, hogy a csornai premontreiek — alaposan elferdítve lemásolták és átdolgozták, és talán ez kerülhetett Torkos Justus János kezeibe, aki aztán — amint Weszprémi István írja — neki írásban referált. Ezt annál is inkább állíthatjuk, mert Váli Mihály neve alatt valóban nyomtatásban is megjelent „Házi Orvosi Szótárotska", amely 1759. évszámot viseli, csupán