Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: Nedeliczi Váli Mihály

pozsonyi orvos, aki 1769-ben szíves levelet küldött hozzánk. E szerint Baranyai ezredes biztatására lakhelyéről Kurtakesziről Ungvár felé i750, évben mindenféle növénytani tanulságból megvizsgáztatta, a növények fajtájáról és azoknak gyors hatásáról jó magyarázatokat adott, erről a tudásáról fényesen tanúskodott. Megemlítette azonban még azt is, hogy Erdődy gróf halála után a mi kontár orvosunk Eszterházy herceg udvarába került és nagy hírre tett szert. De nemsokára nyers viselkedése miatt úgy a mágnások, mint a közönséges nép között nem sok volt a becsülete, és Sopron vidékén, Szentmiklóson 1772-ben fejezte be életét." Itt felsorolta Weszprémi István azoknak a munkáknak a jegyzékét, amelyeket Váli írt, illetve amelyekről tudomása volt. Végül így fejezi be: „Lusta vagyok az ilyen Vali-féle eljárás többi orvosi tudományát elmondani. Található vidékenként népünk között a legrégibb időktől fogva nagyon sok népies gyógyszer formulája, amelyekkel a nép betegségei könnyítésére élt. Mert annyi sok háborús viszontagságok között úgy az orvosok, mint a gyógyszerek hazánkban igen csekély számban voltak. Hogy a csíki Jézus társasági atyák Erdélyben a legalsó néposztály kedvét hajhásszák, ilyen népies gyógyszerek nagy zagyvalékát elavult cédulákról minden rendszer nélkül hordták össze, és nHázi Közönséges Orvosságok)) címen 1763-ban az akadémiai nyomdában Kolozsvárott kiadták. Majdnem ilyen természetű könyv a magyar Juhász Máté minorita szerzetes által kiadott ttHázi patikai is." Majd rövid filozofálással, Hippokratészre való hivatkozással fejezi be Valiról szóló közleményét. * Weszprémi István életrajzát tanulmányozva láthatjuk, hogy ízigvérig kálvinista volt, Veszprém városából,majd Pápáról került Debrecenbe, a kálvinista hitvitázók központjába. Debrecen a katolikus és kálvinista hitvitázók egyik pólusa volt, míg az ellenpólus a dunántúli barokk reakció, mely Debrecennel szemben teljesen vak katolikus, abszolutisztikus és hierarchikus — arisztokrata volt. A két pólus gyűlölte egymást, és mondanunk sem kell, hogy ennek