Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)
Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai
13. Pécsi Állami Levéltár egyházi anyakönyveinek két községre vonatkozó bejegyzései, 1891 — 93. évekből. 14. 1960. esztendőben, amikot átcsatolások következtében 03 község van a járásban, negyvenezer fővel, tizennégy körzeti orvos működik itt, vagyis az akkori 44 492 fő helyett ma 2736 főre jut egy körzeti orvos. Ezenkívül közreműködik itt 14 körzeti ápolónő és 13 védőnő. 15. Az adatokat az 1940-es évek elején a következő magyaregregyi lakosok szolgáltatták személyes élményeik alapján: Nyirati János takácsmester (64. szám ház), aki a járvány idején elmúlt harmincéves; Nagy József kisbirtokos, aki a járványkor 30 év körüli volt; Novinecz Mátyás cipész, aki kilencvenéves volt a visszaemlékezés idején, tehát már negyven év körül járt a járvány idején. 16. Ügy az itteni, mint a további statisztikai adatok a Pécsi Állami Levéltár pécsi részlegének idevonatkozó fondjaiból. 17. Mohács évkönyvében az ezzel kapcsolatos 150 haláleset téves. 18. Czierer Elek jelentése 1893. február 10-én a pécsi polgármesterhez. (Pécsi Állami Levéltár ez évi polgármesteri sorozatában.) 19. A január hónap alatti halálesetek száma: Szeged 68; Szabadka 68; Pécs 30. Átlagos becslés szerint az alföldi és dunántúli részeken a hat éven aluli gyermekek egyötödét vitte el a diftéria. Pécs is csak látszólag van a harmadik helyen, mert a városnak ekkor csak 36 000 lakosa volt, míg Szegednek kétszer annyi és Szabadkának még ennél is több. Lélekarány szerint a három város együtt haladt a szomorú statisztika élén. 20. Pécsi Napló, 1893. március 29. 21. Pécsi Napló, 1893. július 9. 22. Bókai János : Két előadás a diftéria és a croup-kezelésről. Orvosi Hetilap, 1890. 24. szám. 23. Bátori Dániel : Diphtheria lefolyása közben fellépő kanyaró esete. Orvosi Hetilap 1892. 20. szám. 24. Babies András : Mecsekvidéki bányászat története c, művéből vett adat. 25. A félrediagnosztizálás esetét élte át a szerző, aki mint a ceglédi gimnázium gyakorló tanára nyáron diftériába esett, azonban négy napig influenzával kezelték. A lepedék összefüggő kialakulásakor konstatálták a valódi betegséget, amikor az akkor megengedett maximális adagolással szorították vissza a kórt. 26. P étrilla Aladár: Részletes járványtan. Medicina Bpest., 1961. 161. old. 27. Orvosi Hetilap, 1893. évf. 3. sz. 37, old.
