Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Dr. Szegő László: A növények által okozott dermatosisok ismeretének története

Citrus lametta (Tunéziában) gyümölcsének evése után Berlock­dermatitisnek megfelelő peribuccalis pigmentációt látott. Nálunk Radnai [213] narancshámozón észlelt munkával kapcso­latosan dermatitist, amelyet a gyümölcs limonen- és hesperidin­hydrocarbol-savának tulajdonít. Nékám jr. [184] narancs, sárga­répa és paradicsom együttes evése után látott aurantiasis cutist. Itt említem meg, hogy az aurantiasis cutis hazánkban sütőtök evése után gyakori (Gragger [91], Venkei [303]). Almától igen ritkán találunk bőrelváltozást (Rieth [225]). Fischer és Kelling [73] esetében alma evése fáradtsággal kombináltan oko­zott urticariát, ami szerintük anyagcsere-megbetegedés következ­ménye. Korting és Uhlmann [149] almasavval pozitív bőrreakciót kapott. Birsalmától Staujjer [268] kéz-ekzemát látott, a gyümölcs nedve pozitív bőrpróbát adott. Spillmann és Lavergne [261] a szőlő nedvétől (fehérbor) anaphylaxiás jelenségeket láttak, de véleményük szerint a hatás különböző javító és adalékanyagoknak (fehérítő, gelatina stb.) tulajdonítható. Widal és mtsai [313] ezzel szemben friss szőlőnedvvel kaptak pozitív cutan-reakciót. Popovici-Lupa és Petresco [208J 9 éves lányon észlelt cs/p/ceoogyó-túlérzékenységet írnak le. A mangófa jóízű gyümölcsétől gyakori a dermatitis, ezért minden trópusi tankönyv óvatosságra int vele szemben [Kirby—Smith [139]). A mangófa a Rhus-félék családjába tartozik, a ható ágensek megtalálhatók a gyümölcs héjában, a fa nedvében, a szárában egy aránt (Brown és Brown [28]). Károsító hatása is hasonló a Rhus­félékhez és különösen a gyermekek érzékenyek iránta (Simmons és Bollin [252]). Iseki [119] urticariát látott tőle, Asai [8] pedig ekze­mát és dermatitist. Sticker [272] vese- és hólyagizgatónak találta. Az arcarcásr-dermatitis Hawaiin és a Maláj-félszigeten gyakori (Polinum [206]). Proteolyticus enzymje, a „bromelin", szenzibili­záló hatású. Vele dolgozók tenyerén hyperkeratosis, rhagadiform dermatitis, ekzema keletkezhet. Evése után az ajkon erős égés, majd 6—8 óra múlva cheilitis és arc-dermatitis jelentkezhet, amely kezelés nélkül is eltűnik. Behdjet [17] szerint a füge nedve fotoszenzibilizáló hatású, szedők, feldolgozók egyaránt bőrgyulladást kaphatnak tőle. Kit­schewatz [141] az ujjakon erythemato-bullosus jelenségeket észlelt, Prosser White Ficus carcaria fiatal hajtásától bronzvörös kiütést

Next

/
Oldalképek
Tartalom