Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Dr. Szegő László: A növények által okozott dermatosisok ismeretének története

1. Főzelékek E csoportban a spárga-dermatitis (Asparagus officinalis) a legrégibben leírt kórkép (Günz [97] 1880-ban). Schoenhof [238] pozitív bőrpróbával, majd Hajós és Mormann [98] passzív átvitellel igazolt túlérzékenységet. Az érintésnek kitett helyeken bőrvörösség, sőt hólyagképződés is lehet. Ar£zcsó/ca-dermatitisben Sidi és misai [246] a hatóanyagot nem a levélben, hanem a nyélben találták meg. Delahaye [51] palpebralis és buccalis dermatitist látott tőle. Sárgarépától először Wise és Ramirez [317] észlelt ekzemát. Klauder és Kimmich [142] szerint leggyakrabban konzervgyári dolgozók betegszenek meg tőle. Ők a répahámozókon figyeltek meg túlérzékenységet, amely egy betegen monovalent volt répára, 3 másik munkáson pedig csoportérzékenységet találtak: pasztinák, zeller, kapor, ánizs, édeskömény egyaránt pozitív bőrreakciót adott; e növények mind az Umbilliferák családjába tartoznak. Nálunk Nékám jr. [184] ismertet olyan aurantiasis cutist, ahol a bőrelszíneződés okaként sárgarépa is szerepel a narancs és a paradicsom mellett. Hübschmann és Cupik [118] petrezselyemtől és sárgarépától észlelt ekzemát. Zellernél Geltaud [86] olajat ismertet allergenként, Henry [105] pedig d-limonent, melyet Wisswell és mtsai [314] lebenypróbával is igazoltak. Zorn [326] spenóttól látott erős erythemato-squamosus bőrreakciót. Kerti laboda (Atriplex hortensis) élvezete a bőr sárgulását, arc- és boka-oedemát, bőrvérzéseket, paraesthesiákat okozott (Däschlein és Drossel [61]). Borsótól aratókon Brezina [23] kéz- és ujj-ekezmát látott. Stark [266] leírja egy másfél éves kisfiú esetét, aki zöldborsó evésére bőrviszketést, makacs kiütéseket kapott, majd per os expozícióra (3 kanál zöldborsó) azonnal bőrgyulladás, anaphylaxiás shock lépett fel és halálhoz vezetett: primer allergia kifejlődése zajlott le. Combi [38] 7 éves gyermeken borsóra gyenge, lencsére erős pozitív bőrreakciót látott. Sternhal [270] 1914-ben babbal dolgozó konzervgyári munkásokon észlelt kiütéseket. /. C. White szerint a retek levélt bőrizgató. Volk [305] retek evése után crustosus ajakgyulladást és kéz-ekzemít írt le. Schroff [242] szerint a burgonya növényi részei által tartalmazott glycosidák (solanin, solanidin, dulcamarin) kis adagja is bőrérzékenységet vált ki. A bőrön megfigyeltek égő érzés mellett vörös fol-