Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Dr. Szegő László: A növények által okozott dermatosisok ismeretének története

azonban típusos kontakt-allergia is kifejlődhet. A növényi allergiás jelenségek legújabb, korszerű leírását Hansen [101] és Rajka Gy. [213] adja. A hatást befolyásolhatják elsősorban a fizikális faktorok: a fény — főleg a 3130 — 3660 ÂE hosszú hullámok —, a nedves, meleg, párás környezet [117, 281], valamint a konstitúció, nem, kor, rassz. Ismeretes, hogy gyermekek, szőkék, nők fokozottabban érzékenyek a károsító hatásokkal szemben. A növények csoportosítása Rieth nyomán, felhasználásuk alapján történt. A) Virágok és dísznövények 1. Virágok Legismertebb és leggyakoribb a primuladermatitis, amelyet mint már említettem, White írt le először 1887-ben. Azóta a kazuisztikus cikkek száma óriási. Gottron [go] az egyéni faktorok fontosságát hangsúlyozza a primula okozta megbetegedésben, Urbach [297] a Wiesen-dermatitishez sorolja. Allergizáló hatása közismert: Pinkus [204] szerint az arc-ekzemák 2/3 részének okozója. A primula-túlérzékenységet Nestler [183] már 1900-ban megállapította. Lehner és Rajka [159] sikeresen viszi át a reagint nyúlra. Hansen [101] szerint a kertészek 6—40%-a válik túlérzékennyé primulával szemben. Hazai vonatkozásban Hágón [320] ismertet primula-túlérzékenységet. A szegfű (Dianthus carophyllus) olaja eugenolt és terpent tartalmaz, Stauffer [267] ekzemát látott tőle. A rózsa okozta gennyes gyulladásokat a kézen Niedziella [186] Ca-salétromos műtrágyára, Gnau [87] baktériumokra és gombákra vezeti vissza. Rávnay [219] Hibiscus rosa sinensis okozta bőrgyulladást látott kertészen, aki a növény és kertiföld iránt volt túlérzékeny. Oleanderrú szemben Prosser White [312] és Brocq [21] ír le túlérzékenységet. Chrysantem okozta bőrizgalmat Howe [116] már 1887-ben ismertetett és a hatóanyagot a rovarölő porok anyagát szolgáltató pyrethrum-fajtákkal azonosította. Kobert [146] szerint is erős bőrizgató. 11 Orvostörténeti Könyvtár közi. 161