Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Natter-Nád Miksa: Kováts Mihály főorvos munkássága

jelentő iblany ; a káliumot jelentő hamany ; a klórt jelentő halvány ;: a foszfort jelentő vilany és így tovább eltűnt a nyelvből, de pl. a hydrargyrumot jelentő higany vagy pedig a zincumot jelentő horgany megmaradt és ma is használatos szavunk. Bugát rendkívül szorgalmas alkotója volt a természettudományi műszavaknak, de nem ő volt a nyelvújítás megindítója ezen a területen, hanem vagy két, sőt három évtizeddel korábban egy sokoldalú magyar orvos, Kováts Mihály, akinek munkássága érdemes arra, hogy itt foglalkozzunk vele. Nemcsak azért, mert a nyelvújítás első harcosai közé tartozik, és szó-, valamint műszó-alkotásainak igen jelentékeny része most is megtalálható az élő magyar nyelv leltárában, de azért is, mert nagy emberbarát volt. Olyan könyveket adott kézbe, amellyel segítséget nyújtott olyan helyeken, ahová orvos csak nagy nehezen juthatott el, és a legközelebbi patika esetleg több napi járóföldre volt. A különböző tudományágakat felölelő szótárokon kívül különösen figyelemreméltók az új orvosi eljárásokkal foglalkozó művei. Ezekben nemcsak megmagyarázza az akkor felkapott gyógymódokat vagy miként ő nevezte „tévelygéseket", de éles szavakkal, szellemesen bírálta azokat. Mielőtt munkásságának egyes kiemelkedő eredményeit sorra vennők, ismerkedjünk meg eléggé küzdelmes, harcos, eredményekben gazdag, elismerésekben ellenben meglehetősen szegény életével. Kováts Mihály 195 évvel ezelőtt, 1768. július 4-én született az abaúji Korláton, Vizsoly szomszédságában, ahol 1590-ben kinyomatták Károli Gáspár bibliáját. 6 éves korában árvaságra jutván Korlátról, ahol atyja református lelkipásztor volt, elvitték Sárospatakra. Itt végezte iskoláit. Először Losoncon, a református főiskolán kapott tanári állást. Négy évig tanította ott a retorikát, de mivel az orvostudományok érdekelték, 1789-ben beiratkozott Pesten az orvosi egyetemre. A pesti egyetemet 5 évvel korábban helyezték át Budáról Pestre a Hatvani utca, a mostani Kossuth Lajos utca és az egykori Uj Világ utca sarkán levő Paulinus kolostorba a sebészeti karral és a klinikákkal együtt. Ott kapott helyet a kémiai tanszék is. 1791-től az élettani tanszéken segéd lett, majd orvosi gyakorlatra egy évre Bécsbe ment. 1794-ben kapta meg az orvosdoktori oklevelet a pesti egyetemen, ahol később az orvosi kar tagja lett. 1795-ben a sájvci, a hollandiai és a németországi kórházakat látogatta meg, to* 147