Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Müller, Reinhold F. G.: Az ősi indiai seborvosok hétcsoportos betegségfelosztása. — Kritikai ismertetés

osthaprakopa, madhameha („cukorvizelés") (12), atisthaulya (túlságos „kövérség"), atisveda (túlságos „izzadás"). A csont hibáiból keletkezettek adhyasthi („másik fölött növő csont"), adhidanta („felesleges fog"), asthitoda („fájdalom a csontokban"), süla („kólika"), kunakha („köröm-psoriasis"). A velő hibái által előidézettek tamodarsana („sötétség mutatkozása"), műrccha („ájulás"), brahma („szédülés"), parva („kinövés"?), sthülamüla („nagy gyökér"), arurjanma (1 urujman) („aminek széles útja van"), netrábhisyanda („szemfolyás"). Klaibya („impotencia"), apraharsa („hímvessző nem merevedik"), sukräsmari („magkő"), sukrameha („magvizelés") és további hibák azok, amelyek azután ezekből a hibákból keletkeztek. Borhibák egy csatlakozás túlságos fejlettsége vagy ki nem elégítő fejlettsége, bélsárszorulás; a szellemi képességek ki nem fejlődése mint a szellemi képességek fejlődése vagy helye (?) hibák. így áll összefoglalóan és terjedelmesen megadjuk (később) ezek alkalmait, a betegség ellen. És itt kiemelkedik (a szakasz). (10) Felforró bajoknál, amelyek a testben áramlanak ott, ahol a csatlakozás helyileg hibás, következményképpen keletkezik a baj. (11) Alaposan kell vizsgálni, ami szél vagy hőbetegségeknél (jvára) stb. állandó baj vagy elkülönülés. így, ha állandó baj lehetséges akkor minden lélegző (ember) állandóan szenvedhet. Akkor másképp szél stb. és másképpen hőbetegségnél stb. minden nézet esetén másképp nem jel, amelynek okául ezt mondják, mint hogy szél stb. a hő betegségeknél nem gyökér (ok). Itt az áll, hogy a hőség stb. nem válnak vészesen hibákká és állandó összeköttetéssé sem. Ahogyan villám, szél, mennydörgés, eső egy sugárzási területre (13) nem válnak vészessé, a sugárzási területen is néha nem válnak azzá és akkor csak egy alkalom az eredet. A hullámok fúvása hevesen a víz különös tulajdonsága, ugyanúgy a szél és hőség stb. esetén sem ilyen a fájdalom, nem állandó jellegű elkülönülés, és így egy alkalom az eredet. És itt megszólal (a szakasz) : (12) A rossz kiállítások mérése, valamint azok kiszámítása, azok mindegyiké részletesen lesz kifejtve a mellékletben (uttara tantra).' Bár csak megkíséreltük a tanítás néha nehezen érthető szövegét annak kifejezésmódjában lefordítani, (14) további kritikai magyarázat bizonyára szükséges. Legalábbis az összes orvosi tanok (de