Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története
arra a reines gondolatra vetemedtek, hogy meg kell nagyobbítani és közössé kell tenni a fürdőt. Pártokra szakadt a város, most vált nyilvánvalóvá, hogy kiben mi lakozik. A romlottak, erkölcstelenek és pokol tüzére valók természetesen azok voltak, akik a közös fürdő lehetőségét hangoztatták, ezeknek minden útját hírkeltés, kiközösítés és rágalom kísérte, kis híjjá, hogy félre nem verték a vészharangokat, mint vészes és pusztító időkben szokás. A város e pionírjai, az álszemérem e tiszteletreméltó ellenlábasai ez időben nyilván maguk is örök kárhozatról álmodhattak, földi elhullásról, kiközösítésről, túlvilági pusztulásról és megérdemelt bűnhődésről. A város tradícióihoz, világához és szelleméhez illően, menny és pokol mérte össze fegyvereit ez esetben is, ebben a harcban — mit lehet tenni ellene? — a »sötet alvilag« győzedelmeskedett. Ma csúzosok, tekintet nélkül nemi különbözőségükre, egyidőben áztatják a meleg gyógyvízben szikkadt csontjaikat. . ." Közben természetesen egyre nagyobb hullámokat vetett az egri meleg vizű források vizének mint gyógytényezőnek a tudata. 1925 nyarán egy orvos nyílt levelét közölte az „Eger" c. helyi lap: „ .. . az egri szabadtéri fürdő nemcsak luxusfürdő, hanem, mint azt szaktekintélyek is igazolják, igen értékes gyógyfürdő is, úgy hogy napfürdővel kombinálva, feltétlenül jó karban tartja az idült reumatizmusban szenvedő embert, nincs szüksége sem Pöstyénre, sem a Császárfürdőre. Nem egy példa van rá, hogy hírneves professzorok azzal küldik vissza hozzájuk forduló egri betegeiket: »Kerem, van Egernek kiváló gyógyvize, tessék azt hasznälnil« Sőt tudok esetet, hogy kiváló fürdő orvosa csudálkozással kérdezte egy egri közismert egyéntől, aki reumájára akart ott gyógyírt keresni, hogy ön idejön, hiszen önöknek jobb gyógyvizük van .. .". A felszabadulás utáni időszak története annyira ismerős mindenki előtt, hogy azzal nem foglalkozom. A percenként előtörő 6000 liter magas rádiumemanációtartalmú gyógyvíz egészségügyi hasznosítására a korszerű tervek részben elkészültek, részben munkálatok alatt állanak. Okvetlenül meg kell említenem a nagy múltú egri rádiumemanáció-tartalmú gyógyvizek mellett, egy, a város közelében,