Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

tathatták ki, hiszen nem ismerték. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy az „indifferens hévíz" elnevezés a XX. században is használatos, és például az egri termák első modern vegyelemzője, dr. Weszelszky Gyula is így emlegeti szakvéleményében. Terápiai vonatkozásai miatt érdemes meghallgatni dr. Wachtel Dávid helytartósági egészségügyi előadónak Sopronban, 1859-ben német nyelven megjelent művének megjegyzéseit: „ . . . az egri orvosok állítása szerint hasznosnak mutatkozik az emésztés rendellenességeinél, ha azok böfögéssel és gyomorégéssel járnak, az altesti bántalmaknál, az altest ereinek pangásánál, a máj duzzadásainál és kemény édeseinél, az aranyeres bántalmaknál, köszvénynél és reumatizmusnál, köbántalmaknál, aktív vérzésnél, idült bőrkiütésnél. . . merevség és fájdalom ellen, ha azok csonttörések után maradtak vissza . ..". Wachtel doktor is kiemeli a források rendkívüli vízhozamát, vízbőségét: „ . . . 24 óra alatt nem kevesebb, mint 354.240 akót adnak . . .". A megállapítás valóban helyes, mert mai vélemény szerint is a napi vízhozam átlagosan 11—-12 000 köbmétert tesz ki. Török József doktornak ,,A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei" című. 1859-ben Debrecenben megjelent orvosi munkája érdekesen magyarázza a „vegyileg közönyös hévvizek", így az egri gyógyhatását is: „ . . . 1. Izgatólag hatnak a bőr munkásságára (tevékenységére), előmozdítják a bőrbeni nedvkeringést, a fölszívódást, s izgatják a körületi idegrendszert. 2. Üdítőleg hatnak az egész szervezetre, javítják a nedvkeringést, élesztik és erősítik az idegrendszer munkásságát s aként oly kóralakokban, amelyek lehangolt idegmunkásságban gyökereznek . . .". Míg Lengyel Dániel az egri források vizét ,,... a gasteini, pfäffersi, különösen azonban a wildbadi mellé sorolható"-nak mondja, addig Török József szerint „ . .. közelebb állnak wildbadi (Würtenberg), a híres schlangenbadi (Nassau hercegség), a neuhausi (Stíriában) és a landecki (Sziléziában) gyógyvizekhez . ..". Az egri gyógyfürdő a XIX. század első két harmadában áll „pályafutása" csúcspontján! Az ekkor felfelé ívelő fürdőkul-