Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

AZ EGRI GYÓGYFÜRDŐ ÉS FÜRDŐKULTÚRA TÖRTÉNETE Irta: SUGÁR ISTVÁN (Eger) T? ger városának — tagadhatatlanul — egyik legértékesebb ^ természeti kincse: a föld mélyéből előtörő radioaktív hévize. Az egri gyógyfürdő vizének és a vízzel előtörő gázoknak rádiumemenációt-tartalma 119,55 Eman. Ez a magas radontartalom biztosítja az egri gyógyfürdő részére a kellő terápiai jelentőséget.* Az egri források meleg vizének igénybevétele gyógycélokra — közel öt esztendeig tartó levéltári kutatásom szerint —• több mint félezer esztendős múltra tekinthet vissza! Ügy hisszük, hogy amikor egészségügyi és tanácsi szerveink végre foglalkoznak az értékes gyógyvíz korszerű terápiai hasznosításának kiépítésével, érdemes lesz az egri gyógyvíz, a gyógyfürdő, valamint az egri fürdőkultúra múltjával megismerkedni, annál is inkább, mert miként cseppben benne van a tenger, úgy Eger balneológiai múltja is a magyarországi fürdők történetét tükrözi. * Az egri termák vizének, főleg a vízzel előtörő gázok magas rádiumemanáció-tartalmának jelentőségére azzal hivatkozom, hogy a rendelkezésemre álló adatok alapján megemlítem a többi magyarországi radioaktív gyógyvíz radiontartalmát: Az egri meleg víznél a víz rádiumemanáció-tartalma 18,75, a vízzel előtörő gázoké pedig 101,8 Eman. A végeredmény tehát 119,55 Eman. Ezzel szemben Hévíznél a vízzel előtörő gázok rádiumemanáció-tartalma 56,06, a Rudas Fürdő Rákóczi forráscsoportjáé 108,5, a Hungária gyógyforrásé 55,6, végül pedig a Juventus forrásé 56,6 Eman.