Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Spielmann József: Szotyori József (1767—1833)

JEGYZETEK 1. Pataki Jenő: Erdélyi Orvosi Lap, 1921. nr. 11, 219. 1.; Orvosi Szemle 1929. 11 nr. 333. 1., Orvosi Szemle 1935. 4 nr. 132. 1. 2. Bologa V.: Adalékok a RNK orvostudományának történetéhez, Orvosi Könyvkiadó, Bukarest, 1955. 197. old. 3. Halász Boriska: Adatok a marosvásárhelyi kórház történetéhez, ,,A hazai orvostudomány történetéből" c. kötetben, Ed. Med. Bue, 1957. 36—66. old. 4. Váradi Sámuel: — Enyed város egykori főorvosa és ismert felvilágosító orvos ezt írja végrendeletében: „Hazánkban elejétől fogva sok nagy tudományú, a külföldiekkel bátran mérkőzhető orvosok voltának . . . Külföldön gyakorolva a tudományokat, biztosan nagyhírű, praktikus orvosok, hihetőleg írók is lettek volna". (Közli: Izsák Sámuel: „Váradi Sámuel". Communicationes ex bibi. históriáé medicae hungarica, 19. sz., 77—78. old.) Köleséri, Neustädter, a Patakiak, Barbénius, Mátyus és mások mellett, Váradi Sámuel, Szotyori Józsefet is ide sorolja. 5. Szotyori József végrendelete. Teleki—Bolyai Dokumentációs Könyvtár Szotyori Iratok. Számadások Iratcsomója, 130. sz. 6. Ibidem. 7. „A hólyagos himlő és vakezina" Tudományos Gyűjtemény, 1826. VI. k. „Valódi himlők, védhimlők után", Orvosi Tár, 1831, I. év, 2. k. 8. Szotyori József: A marosvásárhelyi országos polgári gyógyintézet eredetének és felállításának rövid és igaz történetírása. Marosvásárhely, 1833. 9. A marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Dokumentációs Könyvtárban Szotyori műveként tartanak nyilván négy latin nyelvű orvosi tárgyú kéziratot. Átlapozásuk bizonyítja, hogy a bécsi egyetemen tartott előadások jegyzeteivel állunk szemben. A négy kézirat közül csak az egyik a „Matéria medica", a terápia kérdéseivel foglalkozó 242 oldalas kézirat minden bizonnyal Szotyori József keze írása. Emellett szól — többek között — az első oldalon szereplő, a kézirat szerzője írásával és más Szotyori kéziratokkal teljesen egyező bejegyzés. „Jos. Szotyori 1797. diebus iunii". Egy másik kézirat, a 200 oldalnyi, évszám nélküli: „De examine aegrotantium" több kézírás nyomát is viseli. Ezek között felismerhető Szotyori József keze írása is. A másik két