Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Könyvismertetés - Georg Sarton: The Study of the History of Science

mányai anyagukban és célkitűzéseikben is ezen humanitás kifejezői. Az első tanulmányban a tudományos megértés történetének egyes érdekes jellemző epizódjait ismerteti színesen, érdekesen. Az orvostörténész szempontjából különösen fontos Saríonnak az a tanulmánya, amelyben vitatja a tudománytörténettől elkülönült és magát mereven elválasztó orvostörténet létjogosultságát. Szerinte az orvostörténet a tudománytörténetnek olyan szerves része, amelyet csak a tudománytörténetbe beágyazva lehet eredményesen művelni. A nagyon is vitatható tanulmány gondolatébresztő. Leonardo da Vincivel és a modern tudomány megszületésével, a matematikus Evariste Galloisnak életművével, Ernest Renannal és Herbert Spencerrel foglalkozik a kötet két más érdekes tanulmánya. A leghosszabb és legalaposabb tanulmány kelet és nyugat szerepét ismerteti összehasonlítóan a tudomány történetében. Singer kimutatja e tanulmányban is, hogy a nyugati tudomány teljes egészében az ókori kelet ismeretein épült fel, hogy az iszlám tudományos szemlélete és ismeretanyaga mennyire befolyásolta a reneszánsz kori Európa kultúráját, és hogy csakis az egyes kultúrkörök egymásra hatásának mélyreható ismeretében lehet a tudománytörténetet helyesen értékelni. Két utolsó tanulmányában Singer az újszemléletű humanitás jegyében álló természettudománytörténet helyes megszervezésének, intézményei megalkotásának és egyáltalán gyakorlati keresztülvitelének problémáit ismerteti. E kötet a The History of Science and the new Humanism c. munkának mintegy folytatása és kiegészítése. George Sarton: The Study of the History of Science (A tudománytörténet tanulmányozása). Dover kiadás, New York, 1957. 188 old. Sarton két érdekes tanulmányát tartalmazza ez a kötet. Az első tanulmány a matematika története sokrétű szempontjait ismerteti 113 oldalon keresztül. A második tanulmány a tudomány történetének szükségességét és helyes módszereit ismerteti. A könyvnek két magyar vonatkozása is van. Említést tesz egy XVII. századbeli erdélyi vegyészről, akinek működését a vegyi forradalommal kapcsolatosan tárgyalja. Sarton munkájából azonban a vegyész neve nem tűnik ki. Dardjeelingben áll Körösi Csorna Sándor síremléke. E síremléken Körösi Csoma Sándor születésének eve hibásan van feltüntetve. E tényre — a síremlék illusztrálásával — mutat rá a neves szerző. A tudománytörténet számos érdekes vonatkozását színesen tárgyalja ez a sok tekintetben újszerű tudománytörténeti munka.