Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Könyvismertetés - Charles Singer és E. Ashworth Underwood: Short History of Medicine (P. Z.)

jelent meg e mű első kiadása 1928-ban. Az elmúlt több mint harminc év korszakalkotó orvostudományi fejlődése szükségessé tette az új és utánnyomásban megjelent könyv teljes átdolgozását. E. A. Underwood prof., a Wellcome Historical Medical Library igazgatója még Singer életében hozzákezdett az átdolgozáshoz, illetve a mű újraírásához. Singer azonban aktívan már nem vett részt e munkában, úgy hogy a jelen kiadás teljes egészében Underwood munkája. A mű híven szolgálja a kitűzött célt, nevezetesen olvasmányos formában megismertetni az orvostanhallgatókat és az érdeklődő laikus olvasótábort e tudományág prehisztoriától napjainkig ívelő történetével. A szerzőnek sikerült a szigorúan tudományos szempontok szerint feldolgozott hatalmas ismeretanyagot világos — szinte maughami — stílusban előadni. Könnyen áttekinthető a mű szerkezete is. Fejezetei az egyes periódusok szerint („Az orvoslás hajnala", „Az ősi görögök" stb.) tagozódnak, és a nagyobb korszakok végén kitűnő szintézisben tömöríti az előadottakat (The final medical synthesis of antiquity). Óriási előnye a könyvnek, hogy épp a XX. század alig történeti múlttá vált, ugrásszerű fejlődéséről adja a legsokrétűbb tájékoztatást, mely még történeti szempontból alig került feldolgozásra. Igaz, hogy ezzel a munka arányai kissé eltolódtak a régebbi történeti múlttal szemben, viszont e tárgyban bőséges adat található H. Sigerist ,,

History of Medicine" II. kötetében. A magyar olvasó számára ismeretlen területet tár fel a „Haditengerészeti és börtönügyi orvoslás története" c. fejezet. Underwood humanizmusban gyökerező szocialista beállítottságát tükrözi az ipari forradalommal, valamint az ezt követő közegészségüggyel foglalkozó fejezet. A dickensi angol életszemlélet kitűnő példája a könyv „Megváltozott nézetek az elmebetegséggel kapcsolatban" c. része. Magyar szempontból különös érdeklődésre tarthat számot a Semmelweis munkásságáról írott részlet. Tőlünk távol eső területet tár fel a trópusi betegségek történetéről írott fejezet. Igen alaposan tárgyalja a vitaminokkal és a táplálkozással kapcsolatos problémákat és nagy teret szentel a Fleminggel kezdődő penicillin aerának és a legújabb farmakológiai kutatások történetének. Itt még az orvostörténelemben igen járatos olvasó is sok új, alig ismert adatot találhat. Hosszabb fejezetben foglalkozik az ápolás történetével. Lévén Underwood sebész, természetszerűleg igen részletesen tárgyalja szakmáját, különösen az idegsebészetre fordít nagy figyelmet. Az egész mű mentesnek látszik az egyoldalú, minden eredményt a nyugatnak tulajdonító felfogástól, de elsősorban az angol egyetemi hallgatóság részére készült, az angolszász kuta-