Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Könyvismertetés - Lajos Bartucz: Antropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarmatenzeit (Kőhegyi Mihály)

KÖNYVISMERTETÉS Lajos Bartucz: Antropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarmatenzeit, Budapest, 1961. (Kny. az Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungáriáé XIII. köt. 157—229. old.) Szinte egyidőben azzal, hogy az előrenyomuló római légiók megvetették lábukat a Dunántúlon, a későbbi Pannóniában, és elérték a Duna jobb partját, a folyam bal partjára a Duna—Tisza közének és a Tiszántúlnak sík területére egy harcias lovas nép törzsei érkeztek: a szarmata-jazigok. E népre vonatkozó történeti képünk, mely korábban főként az ókori írók leírásain nyugodott, az utóbbi időben jelentősen bővült a hazánkban feltárt leletanyag teljes tudományos felismerése, leírása és értékelése alapján. Megtörtént periodizációja is: I. szakasz: i. sz. 20—180, II. szakasz: 180—260, III. szakasz: 260—335, IV. szakasz: 335—570. A régészeti kutatásokkal párhuzamosan gyűjtötte évtizedeken keresztül a szarmaták antropológiai anyagát Bartucz Lajos, aki jelen közleményében az első két periódus kiértékelését végezte el. Megállapításai és következtetései alapvető fontosságúak a régészet és antropológia számára. A szerző elöljáróban azokat a nehézségeket vázolja, melyek e korszak antropológiai anyagának gyűjtése, illetve feldolgozása során felmerültek, s több olyan megállapítást tesz, melyek — túlmutatva önmagukon — a két társtudomány egészére érvényesek. Feltétlenül helyeselhető az az elv, hogy temetők feltárását régész és antropológus közösen végezzék, hiszen ebben az esetben mindkét szakember a maga sajátos szemléletével figyelheti az előkerülő anyagot, s már menet közben figyelmeztetheti társát az új jelenségekre, a felmerülő problémákra. A szarmaták antropológiai anyaga kiértékelésének egyik nehézségét abban látja, hogy csak megkezdett vagy félig feltárt temetők állanak a kutatók rendelkezésére, de még ezek csontanyagát sem tették el minden esetben. Nehézséget jelent a koponyák és a vázak rossz megtartása is. A magunk ásatási tapasztalata alapján ugyancsak alátámaszthatjuk