Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Spielmann József: Szotyori József (1767—1833)
rak kiszárítása, folyóvizek szabályozása, piacrendészet, árnyékszékek rendszeres takarítása stb.). Igen előremutató fejezete ,,Diététiká"-jának az elsősegély kérdésével foglalkozó rész. Hangoztatja, hogy mindenkinél, de különösen ,,a szegény ember házánál" legyenek mindig kéznél bizonyos házi gyógyszerek (bodza, szegfű, hársfavirág, fodormenta, torma, mályva stb.), címkével ellátott zacskóban, hogy amíg az orvos megérkezik, mindenki elsősegélyt nyújthasson magának. Részletesen leírja az ájulás, a gutaütés, a fulladás, az epilepsziás roham, a vízbe fulladás, a gázmérgezés, a fagyás esetén nyújtandó elsősegély módjait. Követeli, hogy országszerte állítsanak fel elsősegélynyújtó szobákat. „E nagy cél elérésére mindenütt intézeteknek kellene felállítatva lenni, mert a miveltség bizonyságai ezek. Minden falu szerezhet a közönség költségén egy kisded tiszta fuvot, pokrócot, kristélyozott, keféket, súroló kemény szőrvásznat, ferdőkádat, mustármagot, szegfű és bodza virágot, pálinkát, ecetet, tiszta tollút" [66]. Haragosan kikel kora balhiedelme ellen, hogy az öngyilkosoknak elsősegélyt nyújtók „hóhérok". „Ideje, hogy az előítéleteknek vége legyen, az ilyen szerencsétleneknek segítők nem hóhérok, hanem tartoznak a jótevők közé" [67]. Részletesen foglalkozik az állati, a növényi és az ásványi eredetű mérgezésekkel. 21 mérges növényt sorol fel, s azt javasolja, hogy ezeket „jó volna kiirtatni a pásztori gyermekekkel" [68]. Nyulas Ferenc, Gergelyfi András és Pataki Sámuel Erdély ásványvizeiről szóló munkája alapján 30 erdélyi fürdő gyógyjavallatait írja le, és hasznos utasításokat ad a fürdőzőknek. Tudja, hogy a gyógyításban nemcsak a vizek, de a „levegőváltozás és a gondnélküliség" is nagy szerepet játszik. Övja a fürdőn tartózkodókat a zajos muzsikától, az időt pocsékló és álmot rabló kártyajátéktól és tivornyától. A korabeli erdélyi fürdőéletbe nyújt betekintést a felvilágosító Szotyori József alábbi intése: „Emberi kötelességek a savanyú vizén levő tehetősebbeknek, nagyoknak, egészségeseknek, hogy a szegények, betegek, elaléltak nyugalmát, csendjét