Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
mával, hogy a sejtközti állomány és a rostok a sejtekhez viszonyítva élőknek vagy életteleneknek tekintendők-e?" „A festett vagy ezüsttel impregnált rostalakulatoknak csupán az egyszerű, a subjektiv megítélésnek tág teret engedő, optikai csalódásoknak alávetett mikroscopos megfigyelésre alapított nézetekkel szemben, újabban a szövettenyésztési kísérletek és a colloidchemiai vizsgálatok egybevetése alapján a sejtközötti állomány és a rostok keletkezésének kérdése olyan értelemben tekinthető eldöntöttnek, hogy azok a sejteknek a közöttük felhalmozódó és raktározott élettelen váladékából keletkeznek és feszülések mechanikai erőhatására alakulnak ki." Helyes, szinte dialektikus megállapításai is vannak: „A biológiai synthesis az élő élettelen közötti és az élőlények egymásközötti vonatkozásaiban nemcsak a hasonlóságot és a közösséget, de a különbséget és a sajátosságot is keresi. A résztudományok analysisének eredményeit szembesíti egymással, ellentmondásaikat felfedi és kiküszöböli, a részletkutatás eredményeit a tudományos igazság összhangjába hozza." Egy példa a dialektikus gondolkodás idealizmusba való viszszahajlására. „Az orvos, biológiai műveltsége alapján, az embert származásában és fejlődésében, szerveivel, sejtjeivel, társas együttélésének magasabb rendű szervezetével, az élő és az élettelen világgal, életének és betegségeinek belső és külső feltételeivel fennálló vonatkozásaiban ismeri meg. A szervezet általános biológiai megismerése a kosmikus tér végtelenjébe, az időszakosságok sorozatainak örökkévalóságába és a gondolkozás trascendens régiójába vezeti. Êletismerétének e széles horizontján tudása a maga egész hatalmában és hivatása a maga egész magasztosságában tárul fel előtte." Jóindulatú, békeszerető, a biológia és a társadalomtudomány hatókörét azonban gyakran összekeverő gondolkodásának példája az a könyve, amely ,,A háború és béke orvosi megvilágításban" (Az orvosi szociológia vázlata), címen jelent meg 1923-ban. E könyvet a kormány elkoboztatja; a mű határozottan szembeszáll a militarista eszmékkel, de maga sem következetes. Már az előszóból kiderül, hogy imperialista háború,