Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

dője. E fölfogás helyébe lépett már a múlt század végén és lett uralkodóvá az élettudomány terén a jelen században az az elmélet, hogy eredendő a szervezet egysége és másodlagos a tagolódás. Érdekes, hogy mennyire egyforma alapgondolat válik időnként uralkodóvá a legkülönbözőbb tudományágakban. Érdekes, de könnyen is érthető. A szaktudós sem zárkózhatik el korának szelleme elől; az termékenyíti és észrevétlenül irányítja is." De ez nem minden: a tőkés társadalom végét sokkal világosabban látja már, mint 1912-ben. Apáthy látja azokat a határokat, amelyeken túl új társadalom körvonalai bontakoznak ki, és megpillantja a jövőt, a szocializmust: „Már a múlt század végén bekövetkezett az individualizmus csődje, mert a jogi intézményeknek nagyon is tág keretein belül szabadjára hagyott egyén maga semmisítette meg a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget. Az individuális berendezkedések helyébe mindinkább a socialis berendezkedések lépnek és a XX. század a socialismus százada lesz." Apáthy István határozott darwinista álláspontját jól jellemzi „Nem alkuszunk" című röpirata, melyben elutasítja az idealistákkal való kompromisszumot: „Nem alkuszunk. Nem mehetünk bele abba az alkuba, melyet nemrég Wasmann Erich jezsuita ajánlott fel a fejlődéstudománynak. Ötven százalékban elismeri a származástant, vagyis a mai magasabbrendű szervezeteknek olyan ősökből származását, amelyek egyedi életükben még nem emelkedtek a fejlődésnek arra a fokára, ahol egyedi létüket mai utódaik befejezik. Követeli azonban, hogy ötven százalékban meg a fejlődéstudomány ismerje el a teremtésről szóló kinyilatkoztatást. Mi a termetesről szóló kinyilatkoztatást mind a száz százalékban elismerjük, mint vallásos dogmát. . . De a származástan lényegéből egy százalékot sem engedünk, és annak, mint tudományos tételnek, mind a száz százalékban tiszteletet követelünk, meghagyva mindazonáltal mindenkinek a szabadságot, hogy tisztán tudományos fegyverekkel, akár egészen is megdöntse, ha tudja." Apáthyval egyidőben élt és dolgozott Lenhossék Mihály