Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

„Nagyobb lépést a fajegészségügy terén sem tehetünk, amíg a mostani háborútól és egy újabb háború rémétől meg nem szabadult az emberiség." Megmutatja a háború gyilkos esztelenségét és visszavonhatatlanul elítéli azt: „Minden élőlény, amely fulánkját használta feláldozza a maga egyedi életét a faj érdekében. . . emberi nyelven szólva növeli a faj tekintélyét, növeli a presztízsét... De az egyedek életének aránytalan föláldozásával a mostani háborúban, s a legjobbaknak martalékul odadobásával többet ártanak a fajnak, nemzetüknek, mint amennyit a győzelem által használhatnának, így a háború mai formája és kiterjedése nem szolgálhatja többé az emberi továbbfejlődést, tehát nem lehet erkölcsös." A fajegészségtan eszméjét (a szót Apáthy alkotta) a rosszemlékű eugénika (fajnemesítés) helyébe kívánta állítani. Talán a háború szörnyű emberirtása is hozzájárult ahhoz, hogy nálunk is divatossá vált az ezzel a tannal való foglalkozás, amelynek Méhely volt a legreakciósabb képviselője; Apáthy és Lenhossék már egészen másként foglalkoztak ezzel a diszciplínával. Apáthynál az eugénika gondolata elveszti barbár élét. Ugyanakkor nem egészen világos, mennyiben függ össze az egészségüggyel az a fajegészségtani fogalom, amelyet Apáthy úgy fejez ki, hogy „a jövőben e földön élők azon kell dolgozzunk, hogy azok az emberek magyarok legyenek, abban az értelemben (és itt nem biológiai, hanem társadalmi ügyről van szó! — R. E.), hogy a magyar nemzet lelki közösségét alkossák." (Természettudományi Közlöny, 1918. Jan. 1.) Nem véletlen, hogy Apáthy társadalomtudományi keretben kívánt elsősorban foglalkozni a kérdéssel: „1914 elején alapította meg irányításom szerint a Magyar Társadalomtudományi Egyesület az egyesületközi Fajegészségügyi Bizottságot. Abban 5—5 tagjával 12 olyan egyesület vett volna részt, amelynek működési köre a fajegészségügyet érinti. . . A háború kitörése megakadályozta a Bizottság működését." „1917 november 4-én megalakul a Magyar Fajegészségtani