Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
fejlődésének előrehaladásával gyarapodnak a fejlődő embei szellemi képességei." Ugyanez az állásfoglalás tűnik ki Klug Nándor emberélettani könyvéből (1892). Elmondja, hogy néhány évtizede még a vitaiizmus nézetei uralkodtak, pl.. „Az idegműködést az idegekben tanyázó un. ideg szellemeknek" tulajdonították. „Ma az élettüneményeket a mechanika (!) alapján törekszünk megmagyarázni. Az életet, mint az élő test részeinek mozgását fogjuk fel." Határozottan foglal állást az evolúcióval kapcsolatban: „A búvárok helyes irányban indultak, midőn tudva vagy nem tudva, feltették azt, hogy az emberi test élettüneményei azonosak az állatokon észlelt élettüneményekkel, hogy az életműködések itt is, ott is ugyanazon természettörvénynek hódolva folynak le, ezt az élettan ma lépten-nyomon igazolja." Az azonos eredet elve, melyet Darwin teljes érvényre emelt, kimutatta, hogy a „növény- és állatország eredete nagyon kevés őslényalakra vezethető vissza, mely őslények ivadékai különböző irányokban tökéletesbülve a jelenkori élőlényekké váltak." „Minden egyes egyéb ébrényi életében mintegy ismétlődnek a fejlődés azon mozzanatai, melyeken az egyes fajok sok évezreden keresztül átmentek." 1893-ban a Közlönyben írt cikkét („Az élettan hajdan és most") így fejezi be: „Ezekből, és hasonló példákból világosan láthatni, hogy megfigyelésen és kísérleten alapul minden tudásunk: megfigyelés utján értesülünk valamely tüneményről, a kísérlet pedig a tünemény mivoltába enged betekintést. A kísérlet megváltoztatja az élettünemény föltételeit, miáltal felismerjük azokat a hatásokat, amelyekkel reá a különböző anyagok és erők vannak. Ha a vizsgálattal odáig jutottunk, hogy minden beavatkozás hatását előre meg tudjuk jelölni, akkor mondhatjuk csak, hogy az élettüneményt és föltételeit igazán ismerjük." Egy másik orvos-természettudós, Mihalkovics Géza (Orvosi Hetilap 1882/925.) nagyon határozottan szögezi le az orvos biológiai gondolkodásmódjának szükségességét, látókörének kiszélesítését, az elmélet, az evolúciós gondolkodás szerepét: „Nem elég, hogy az orvos egyszerű gyógyász legyen, az orvosi állást