Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
elszakadó és szintén lehűlő anyagoknak a mai eleven anyaghoz, a protoplazmához legfeljebb annyi hasonlatosságuk lehetett, hogy oxigént és más anyagot vettek fel, szénsavat bocsátottak ki és oszláson mentek keresztül. Ezen anyagból fejlődhettek ki idővel a protoplazmához mindinkább hasonló vegyi együletek, melyek további változásaiból végre a növény- és állatország kezdetleges alakjai képződhettek. Ezekre az elődökhöz mind kevésbé hasonló utódok következtek úgy, amint a gyermekek szüleiktől sokban elütnek, s ezen különbség annál nagyobb, minél későbbre eső ivadékhoz hasonlítjuk a legrégibb nemzedéket. Klug teljesen magáévá tette a darwini rokonsági elvet: „A növény- és állatország eredete nagyon kevés, egyszerű őslényalakra vezetendő vissza." Ezután az embriológia és a törzsfejlődés párhuzamosságát vázolja a szív fejlődésén keresztül: „Az ember és minden gerinces ébrény alkata, fejlődésének bizonyos időszakában, a kifejlett amphioxus lanceolatushoz, a jelenleg élő legalsóbbrendű gerinceshez hasonlít. Az ébrény fej és agy nélkül egyszerű törzsből áll, végtagjai nincsenek, s rajta nyakat, mellet és altestet megkülönböztetni nem lehet. A fejlődés további előhaladásában képződnek ki mind jobban az egyes szervek. Ezek közül az emberébrény szive például kezdetben az orsódad tömlő, mely később S alakulag meghajlik. Majd harántszűkület által két részre — szivpitvarra és szivgyomorra — oszlik, s ilyenkor a szív a halak szivének felel meg. Tovább fejlődése alatt a szivpitvart hosszirányban fejlődő válaszfal jobb és bal pitvarra osztja, s az emberi ébrény szive megfelel a kétéltűek, mondjuk a béka kifejlett szivének. Végre az ütértörzs, valamint a szivgyomor is ketté válik, lesz jobb és bal szivgyomor, tüdőütér, meg a függér: ez már a kifejlett emlős- és embersziv." Beszédének folytatásában (Orvosi Hetilap, 1882. 27. sz. 691. old.) a leghatározottabban teszi magáévá az ember származásának darwini tanát: „A viszonyok ily állása mellett az ember a többi állattal azonos eredetű emlős állatnak tekintendő, mely a többi emlősektől kiválóan kifejlett agya által különbözik. Hogy a dolog igy