Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

stehen. Dies Land könnte national ökononisch ganz ähnlich von uns benützt werden, wie das Missisipithal und der fernere Westen von den Vereinigten Staaten." Iszlai ezekután kijelenti: „ . .. sokkal nagyobb figyelmet kell vetnünk magyaroknak az antropológiára, nemcsak német, de francia és angol irodalomra is »Mert hisz midőn még valaki valamiben nem termelő exporteur, hanem csupán kölcsönvevő importeur, akkor legalább ne legyen egyoldalu.« A darwinizmusnak orvosaink közötti első hatására is alkalmazható, ahogyan a Természettudományi Közlöny 1884-ben jellemzi a darwinizmus helyzetét (94. old.) „A biológia ... tudósai közt ma már egy sincs, aki Darwin tanainak, ha nem is hive, előmozditója, továbbfejlesztője ne volna." Haeckelt idézi: „Ha Emil Du Bois Reymondnak tudományos jelszava az »ignorabimus«, Rudolf Virchowé pedig a »restringamur«, akkor Jéna és más népmivelő intézet erősen hangoztatja, hogy »impavidi progrediamur«." Klug Nándor, az élettan kiváló művelője, sok kitűnő szakember nevelője, „Darwinizmus és élettan" címmel tartott előadást (Orvosi Hetilap, 1882. 24. sz. 599. old.) (Az „élettan" szót egyszer biológiaként, máskor a fiziológia megjelöléseként kell értelmeznünk.) Azt írja, hogy az élettan egészen a múlt század végéig, sőt részben még a XIX. század első felében is a filozófia útján haladt. Hipotéziseket dogmák tekintélyére emeltek anélkül, hogy létjogukat valaki is bebizonyította volna. A megfigyelést és kísérletezést a legtöbb életbúvár méltóságán alulinak tartotta. Még a negyvenes évek végén is egyik korosabb tanártársa azt tanácsolta Helmholznak, hogy az élettant válassza ketté, elméleti részét tanítsa maga, a szerinte alsóbb, kísérleti müveleteket ellenben hagyja másnak, s Helmholtzot a tudományra nézve elveszettnek vélte, amikor ez, nem hallgatva tanácsára, éppen a megfigyelést és kísérletezést mondta az élettan alapjainak. Különösen két alapelv felismerése volt az, amely — Klug szerint — az élettant egy lendülettel arra a fokra emelte, melyet a természettudományok közt ma elfoglal. E két alapelv, amelynek a jelenkori élettan és a vele az