Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

büszke érzését adja lelkünkbe, mig a régi iskola az állandóság tanával kizárta azt." A magyar orvosi gondolkodás úttörőjéről, Jendrássik Jenőről mondja tanítványa, Klug Nándor, hogy „nemcsak fiziológiára, de fiziológiai gondolkodásra is tanított." Nem véletlen, hogy Jendrássik Darwint is mintaképül állította diákjai és a magyar orvosok elé. Jendrássik Jenő (1824—1891) először filozófiai doktorátust szerzett, majd -— egy vallásos nevelésben töltött ifjúság után — mint írja — „felfigyeltem a természettudományokra és mindinkább kezdtem észrevenni, hogy tulajképpen csak ezek nyújtanak reális talajt, amelyen minden más tudásnak alapulnia kell, ha meg akarja állni a helyét. Ekkor került kezembe A. Humboldt „Kosmos"-ának első kötete, és a homályos sejtelem bizonyossággá lett. Bár akkori természettudományi ismereteim egyes vonásában kellőképpen felfoghassam, éppen a számomra homályos helyek hivtak fel arra, hogy a teljes megértés elérésére törekedjem. így megerősödtem előbbi szándékomban és elhatároztam, hogy a természettudományokkal is behatóan foglalkozom. De hol kezdjem el? A legközelebbi felelet volt, hogy saját magamnál. Azt gondoltam, hogy illendő, mielőtt a nagy világot tanulmányoztam, előbb megismerni a kis világot, saját porhüvelyemet. . . De itt saját magamban találtam ellenállásra. Irtóztam a hulláktól, sőt sebeket sem tudtam megtekinteni. De a szellemi vágyakozás csakhamar győzött." Mindenek előtt ellenszenvét úgy igyekezett leküzdeni, hogy szándékosan olyan koldusokat keresett fel, akik nyílt utcán mutogatták a közönségnek borzadályt keltő testi hibáikat. Közvetlen közelükbe lépve törekedett az ellenszenves látványt leküzdeni és megszokni. Csakhamar beosont az anatómiai előadásokra is, és azt találta, hogy az érdeklődés, amelyet valamely tárgy kelt, a visszataszító benyomást hamarosan kioltja. A kiváló élettantudós még Darwinnál is valamivel merészebben foglalkozik élettani jegyzeteiben az evolúció, az élet keletkezése, a fajok eredete, a gondolkodás és a lelki élet mechanizmusának kérdéseivel. Tudvalévő, hogy Darwin „A fajok eredeté"-ben, sőt egyéb munkáiban sem tér ki az élet erede11. 163