Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

is képzett emberek művelhetnek. Rektori székfoglaló beszédében erről így beszélt: „Az ész bölcsészeti kiképzésének hiánya az egyetemi tanulást egyoldalúvá, felületessé, sőt olykor teljesen sikertelenné teszi. E hiánynak káros hatása ... a legkárosabb ... a természettudományi szakok hallgatóinál." „Az egyszerű észlelőből tudományos kutató vagy búvár csak akkor válhatik, ha a gyűjtött adatok, vagyis az észlelt tünemények egész sorozatát szellemi kapcsokkal egész láncolattá egybefűzni képes, vagy azokat legalább összefüggésbe hozni, s igy a sokféle alakok, a változás gyakran lényegtelen jelenségei között az állandót, az egységest kilesni, a törvényt megállapítani törekszik." S itt Margó Tivadar, akinek az élet nem tette lehetővé a részletek kutatását, az általános kérdések, az elmélet, a filozófia felé fordul, és hirdeti azt az igazságot, amely hivatalos formában csak a felszabadulást követően nyerhetett polgárjogot a magyar iskolákban: „Bármily különbözők legyenek is a tudományok egyes szakai, abban megegyeznek mind, hogy tudományosan gondolkodni törekszenek, s a tudományos bölcsészeti felfogást egyik se nélkülözheti." Magyarországon a darwinizmus behatolása az oktatásba és a tudományos életbe attól az időtől kezdődik, amikor Margó kiadta „Általános Állattanát" (1868), és ebben, valamint egyetemi és népszerű előadásaiban már állást foglal a darwinizmus mellett. Állattanából még kihagyja a természetes kiválasztódás tanát. Későbben azonban ezzel együtt hirdeti az egész darwini tant. Néhány részlet írásaiból Darwinról és a darwinizmusról: „Az elméletében foglalt nagy igazságnak világító fénye által jutottunk legelőször azon meggyőződésre, hogy a természet nemcsak a gyönyört és örömöt, hanem még a fájdalmat, küzdelmet és halált is felhasználja eszközül a magasabb és tökéletesebb szervezetek létrehozására. A természetes kiválás elmélete által mintegy varázserővel magyarázhatók meg a szerves világnak mindazon különböző tulajdonságai és tüneményei, melyek az állatok és növények alakjára és szerkezetére, vagy azok fejlődésére, földrajzi ellő 6