Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
keres restaurátiót, mely alatt az obscurantizmus és babonaság eligazított fajzata fejét ismét föl ne ütötte volna". Kocsis Alajos (Orvosi Hetilap 1958. 58. szám) „Az ód és életdelej esség közéleti értéke" c. cikke gúnyosan ismerteti a bizonyos tekintetben egyébként haladó szellemű Oroszhegyi Józsa könyvecskéjének bevezető ismertetőjét: „Fölvilágosítás és utasítás minden értelmes embernek, mit kelljen e természet-hatányról hinni; miképen közéleti kényletekre és egészségi célokra fölhasználni; nevezetesen ideges kórokat általa egyszerűen és sikeresen gyógyítani. Szorgalmas tanulmányozás és tapasztalás után irta Oroszhegyi Józsa orvostudor, szülész, ódgyógyász. Pest, 1858 Muter Emil könyvnyomdája. Ára 1 Ft. 20 kr. Motto: Rette sich der sich retten kann! Tod der Allopathie, der Homéopathie und allen Pathien. Dies alles um 30 kr. zu haben!" Kocsis a brosúrát ismertetvén elmondja, hogy a betegség ódhalmozás, tevő ód-túlsúly, miszerint a különben ód-tagadó részek is delejes sajátságúakká válnak, s a test ód-egyensúlya fölbomlik. „A ragályt tényült tevőódnak tekinthetni". Ironikusan idézi, „hogy az érzelékeny házikisasszony fölkel vidoran... s mihelyt övére akasztja a kulcsfüzért, rosszul lesz." „Most tessék kitalálni! Az úrhölgy, mihelyt órát, láncot, stb. felrak elájul!" Az „érzelékenységről" Oroszhegyi így ír: „Ök az állatiságból erkölcsi életre emelkedett lények; így a siralomvölgyét és Isten országát közvetítik... Ök nyújtottak fogalmat és eszméket kezdettől fogva Istenről, egélyről és magasztos erkölcsiségről. Láttehetségök annyira terjed, hogy az élettelen természet anyagai és az eleven lények belszerkezetét átlátják s azokról oly meglepő tudományt nyújtanak, minőt különben csak századokon át fürkészetten űzött tudományosság szerezhet." Világos, hogy Oroszhegyi a spiritiszták transzállapotába s egyéb hisztériás megnyilvánulásokba magyaráz bele emberfeletti képességeket. Amikor azután az ód-gyógyászokat mindenek fölé helyezi, Kocsis lecsap: „Ugyvan! A physiológiai tanszék egyetemeinknél csak az övék lehet." A szerkesztő lábjegyzetben ezt fűzi a cikkhez megjegyzésként:
