Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
sággal, hogy jiait az emberek el ne kapkodhassák, és a vadászó ebek le ne szaggathassák; csak valld meg, hogy a róka test az élő nyárfa testtül életének, vérének, feje velejének megoldásánál fogva szörnyű különbségben tanáltatik, e mellett, hogy halhatatlan rókát e világon senki sem hiszen?" Bessenyei már felismerte, hogy „a világ teste a Matéria universalis", és azt is, hogy az anyag fejlődési képessége végtelen. „Ezen okok szerint nem látszik lehetetlenségnek, hogy a természet értelmet ne formálhatna a maga testében... Mert hogy az állatokban értelem nincs, ezt csak az mondhatja, ki a magáét elvesztette." Bessenyei számára ennek leszögezése azért fontos, mert csak akkor tudja az emberi értelem kialakulását megmagyarázni, hogy ha annak alsóbb fokait már az állatvilágban ki tudja mutatni. És előbbi gondolatmenetét az értelemről így fejezi be: „Ha van, hát testinek kell lennie". Az anyag és az értelem szoros kapcsolatának világos képe rajzolódik ki a több mint másfél évszázaddal ezelőtt írt sorokból: „Az értelem a testtel mindenütt versenyt fut és olyan szorosan, mintha valósággal azzal egy volna. Azzal származik, növekedik, erősödik a maga tulajdonságaira nézve is; ezzel fogy, gyengül és hanyatlik." Bessenyeinek főleg autodidakta úton szerzett természettudományos képzettsége volt, és a korszak, amelyben élt, munkáját nem engedte nyomtatás alá. Más volt a helyzet a reformkorban. A kialakuló magyar tőkés rendszer e korszakban a hitel- és pénzintézetek, a szabad kereskedelem biztosítékainak megteremtésén kívül arra törekedtek, hogy az iparosodás, a mezőgazdasági többtermelés, egyszersmind a nyersanyagok és feldolgozásuk feladatait megoldja. Ehhez pedig kevésnek bizonyult a természet csupán leíró jellegű ismerete. Arra törekedtek tehát, hogy a természeti jelenségek törvényszerűségeit alaposabban, mélyebben megismerjék. Ezt kívánta a korszerű gazdasági törekvés, amelynek képviselői egyre több hasznot iparkodtak húzni a természettudományos tapasztalatok, kutatások, felfedezések eredményeiből. Ettől az időtől kezdve a magyar értelmiség gondolkodásában jellemző módon kapcsolódott össze a nemzeti törekvés, a
