Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

tot, hogy az élővilág néhány (vagy egyetlen) alapformából származott, és ezekből terebélyesedett ki az egymással rokoni kapcsolatban álló, de rendkívül szétágazó, egymástól elütő élőlények csoportjaivá. Majd későbben meglátjuk, hogy egyes kiváló orvosaink nem mindig értettek egyet ezzel a mélységesen darwini gondolattal. Itt kell megemlítenünk, hogy Darwin az emberiség egységes származásának tanát, a monophyletismust hirdette. Anélkül, hogy ezt az elvet módszeresen és részleteiben megtárgyalná, Darwin könyveiben többször határozottan kiáll az emberiség faji egysége mellett és a faji megkülönböztetés ellen, a színes bőrűek és fehér bőrűek egyenrangúsága és egyenjogúsága mellett, olyan haladó gondolkodással, ami nem egy későbbi külföldi, egyébként kiváló tudósra nem volt elmondható. Alapvető Darwin egész gondolkodásában a materializmus, sőt — amint ezt nemrég kiderítették — az ateizmus is. Míg következetes materializmusa a tudomány terén írásaiban kétségtelenül bizonyított, ateista gondolkodásmódját korában nem mutathatta meg, nyilván életműve sorsát féltette. A legutóbbi években nyilvánosságra került, évtizedeken át eltitkolt önéletrajzi részletek Darwin teljes ateizmusát maradéktalanul bebizonyították. A darwinizmus sikerének záloga volt az elmélet megjelenése idején az a két megfigyelés, amely a fejlődés mechanizmusának egyes fontos kérdéseit igyekezett tisztázni: a létért való küzdelem és a természetes kiválasztódás. A létért való küzdelem — amelyet a német „Kampf um Dasein" fordításból vettünk át — ebben az alakjában a polgárság sok ideológusának tetszését nyerte meg, mint ismeretes, azon az alapon, hogy ez a jelenség a modern emberiségre is alkalmazható. Az elemzés során tehát már itt kiderül, nem mindenki darwinista, aki annak hiszi magát. A darwinista fogalomkör tisztázásához tartozik a ,,struggle for life" értelmezése. „Struggle", e hollandból kölcsönvett szó nem .„Kampf"-ot jelent, hanem sokkal inkább „küzdést", küzködést az élettelen és élő természettel a környezet adott körülményei között a fennmaradásért, a faj