Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Donáth István: A közegészségügyi viszonyok a Kiskunságban

szegény betegeket köteles ingyen kezelni, és ebben őt a Tanács támogatni tartozik, hogy a tehetősektől a munkadíjat behajthassa. (Hiv. lev. XV. k. 198—200. old.) Ez a javulás összefügg annak a belátásával, hogy az orvos magasabb funkciót tölt be az egyszerű sebkezelőnél, a borbélynál, s ha az utóbbiakat díjazza a beteg, akkor méltánytalan volna a sokkal inkább igénybevett tanult orvost ebben korlátozni. Hiszen, ha már 1785-ben szigorúan ellenőrzik, hogy az „orvosok, ha az betegekhez hívattatnak, azonnal elmennek-é", s az esetleges mulasztásokat ki kell vizsgálni és jelenteni (Jászberény, 1785. júl. 3. Hiv. lev. XII. k. 467. old.) — orvos alatt értve természetesen a felcsereket, sebkezelőket is —, akkor nem lehet közömbös a hatóság az orvos megélhetésével szemben sem. A borbélyokat pedig külön is figyelmezteti, hogy nem azért fizeti őket az állam, hogy a tisztviselőket ingyen borotválják — ez tilos ezentúl — hanem hogy hívás nélkül is kimenjenek a betegekhez. Mivel pedig nagy a lakosság ellenszenve az orvosságok iránt, a borbélyoknak felvilágosító munkával kellett a gyógyszereket megkedveltetni a lakossággal. A betegeket — a járványok elkerülése végett — most már nemcsak a gazdája és hozzátartozói, de szomszédai is kötelesek jelenteni a hatóságnak, s 1783-ban kezdődik egy kórház (Ispotály") építése is. Szó sincsen arról, hogy ez állami segítséggel történne! A papok veszik kezükbe az ügyet, a vallás emberiességére hivatkozva, s a hívektől kérnek anyagi hozzájárulást. Nem nagy visszhangja lehetett ennek, mert később, 1818ban is, tehát 35 év múlva (!) még mindig azt olvassuk, hogy a gyűjtés folyik ... (Hiv. lev. XXV. k. 376—78. old. 5—7.), s a papok fel vannak híva, hogy a népet adakozásra buzdítsák. Külön meg kell a gyűjtéssel bízni három alkalmas személyt azzal, hogy főleg a „nyomtatás" (cséplés) idején keressék fel a lakosságot. Ez bizony zaklatás, úgy is vette a lakosság. Egyébként sok korabeli panamát olvasva, felvethetnénk nyugodtan a kérdést: hogyan ellenőrizték ezeket a derék egyházi férfiakat a befolyt pénzek tekintetében? Mert hiszen szép a bizalom, de ma már aligha térnénk napirendre afelett, hogy egy