Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Kiss József: Emlékezés Korányi Frigyesre

Mikor szeme már erősen meggyengült, olvasásra képtelen volt, rendszeresen felolvastatta magának az új dolgozatokat. 25 éves tanári jubileuma alkalmából egyik tanártársa, Schulek Vilmos így jellemezte Korányit, illetve Korányi viszonyát a töme­gekhez : „régen az erélyes egyéniség mindenben uralkodó lehetett és aka­• rátát a tömegekre felkény s z er íthette. De az általános művelődéssel az egyes egyén mind jobban háttérbe szorult és a közösség mind jobban felszínre került... Az egyén menedéket talál a közös­ségben. .. A tömeg védelmet nyújt.. ." 1928-ban, születésének 100. évfordulóján avatták fel mell­szobrát egyik legnagyobb alkotása, a jelenlegi Országos Korányi TBC Intézet kertjében. Egyik méltatója akkor a következőket mondta : „...ezelőtt két héttel álltunk egy kődarab mellett, amelyet az ismeretlen katona emlékére állítottak fel, amely kő mögött hat­százezer elesett katona állott. Most egy ismert katona előtt állunk, de mögötte ott vannak százezerszámra azok az ismeretlen katonák, kiknek Korányi Frigyes adott gyógyulást, életet." Befejezésül hadd idézzem Korányi 1887-ben a budapesti Egyetem újjáalakításának emlékünnepén elhangzott ünnepi rektori beszédének azt a gondolatát, amely talán egész életpályájának vezérmotívuma volt: „...az ethikai embernek ellenállhatatlan megmaradó motívuma, hogy életét embertársainak szentelje és ha kell, embertársaiért, meggyőződéséért és az igazságért meghaljon". IRODALOM: 1. Dr. Korányi Frigyes : Az emberi akarat szabadságáról (rektori beszéd 1887.). 2. Ferencz Gábor: Az orvostudomány 12 nagy magyar mestere. (Eü. Munka 7. évf. 7. sz.). 3. Tauszk Ferenc: Korányi Frigyes 1828 — 1913. 4. Korányi Frigyes: Az ázsiai hányszékelésről. 1873.

Next

/
Oldalképek
Tartalom