Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: A magyar kalendáriumok orvostörténeti vonatkozásairól

Lássuk csak mik voltak ezek a bölcs orvosi és gyógyító tanácsok. Nagyon elterjedt kalendárium volt a „Magyar és Erdély Országi Új és O Kalendárium", amelyet Weinmüller nyomtatott Komárom­ban. Új fejezet a „Hasznos Házi Jegyzetek". Ebben egy rész beteg­ség esetére a hideg víz hasznait írja le: lemosás, borogatás és leöblí­tés formájában. Hozzáfűzi, hogy a „bölts ánglius medicin-doktorok már régest használják". A bélgiliszta bőséges teret kap, mint igen ismert népbetegség, amely különösképpen foglalkoztatta a nép fantáziáját, és hozzáfűzhetjük, hogy legtovább meg is maradt. A XIX. században, sőt a XX. században is, a legszegényebb osztály, a majorok cseléd-zsellér népei és a szegény nincstelen parasztság között hallottunk róla. „Gilizta ha bántya gyomrodat, makkot törgy és edd. Igen hasz­noss és próbált szer a mandola is, ha módodban vagyon, valamint a magyaró rágás. Kinek geleszte bánttya gyomrát, pálinkát, etzetet ne használlon (!) és gyakortást egyék (!)." íme itt már a hasznos népi racionális empíria is megjelenik, míg a továbbiakban már akadémikus részek kimásolását is látjuk, pl.: „Gyomorban ha varak vágynak, geleszta hugyozvánhugyoz, akkor kákatőnek liszt­jét kösd rá melegen. Ha borban iszod, gelesztát elhajtya, scorpiót kihajtya, ha kákatő lisztjét Rózsavízben csinálod, rothadt szádat Int meggyógyítja, gelesztát kihajtya". Ezt a részt kétségtelenül Méliusz Juhász könyvéből, annak pedig 55, jelzésű „Sás. De Iungo" fejezetéből másolta. Az 1787. esztendei Kassai Kalendárium igen bölcsen foglalkozik az egyes évszakokban szükséges ésszerű öltözködéssel és táplál­kozással, fürdőkkel, valamint egyes gyógyfüvek hasznával, de mint jellemzőt említsük meg, hogy a kéziratos bejegyzésben azt találtuk: „Hogy ember mikor vágassa eret avagy köpüt tétessen testrésére, Kalendáriumokban császári tilalommal tiltatik, öregapám kalendáriumából kurván eképpen, mellek az jó és rossz napok köpü és vérvételi idők, amelly bölts irás az alsó városi pap urunk lengyeli Crakkóból hozatott kalendáriumából való öreg apám által." Ismét láthatjuk, hogy a Helytartó Tanács okos rendeletét milyen módon kerülték meg, hogy hagyományos köpölyöző és érvágó kalendáriumuk legyen. A Kassai Kalendárium 1788. évi kiadásában pedig a „VI. tzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom