Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: A magyar kalendáriumok orvostörténeti vonatkozásairól

zu schlagen nötig?" A felelet így szól: „So einem Menschen das Haupt vorn an der Stirnen weche tut, dem sol man lassen den Daumen zu der Ader, So es ihm aber hinden in dem Haupt weche tut, so soll er lassen an der Stirn" (Schreibkalender, 1625), Az 1623-i kalendáriumban maga mondja el, hogy külföldi akadémikus tudósoktól veszi át prognosztikonját : Origanus brandenburgi professzor, valamint Matheseos akadémikustól. Fröhlich érdeme — amit más kalendáriumokban nemigen látunk—, hogy arra is figyelmeztet, hogy: „Wo der Mensch zu alt oder zu krank ist, soll man ihm nicht Blut lassen." Fröhlich legközvetlenebb követője volt a Neubar tcsalââ, akik 1650—1750-ig folyamatosan nagyon sok magyar, német, szlovák kalendáriumot jelentettek meg. Ezek a Neubart-féle kalendáriumok eljutottak hazánk egész területére, minden könyvárus boltban, vásárokon és búcsúkon árusították. A család egyik tagja — Johannes Neubart — már egyetemet végzett, de azért folytatta elődeinek, úgy látszik, igen jövedelmező üzletét. Új fejezelettel bővíti kalendáriumait a következő címen: „Etliche nützliche Regeln oder Erwehlungen über d. Kindsbett." Bőséges babonával fűszerezve tanácsolja, hogy miképpen kell a gyermekágyas asszonyt ápolni, etetni, tisztán tartani, és főleg milyen imákat kell naponkint elmondatni vele. Szól arról, hogyan kell az újszülöttet megfürdetni, megmosdatni, és mennyire fontos, hogy az újszülöttet a szobából csak fejjel kifelé szabad kivinni, mert lábbal kifelé halált jelent. (Ez a babonás hiedelem a szláv népeknél már a XI. és XII. században is járta, és később az egyszerű magyar paraszti nép is átvette.) A Nenbart család Pozsonyban 1756-ban jelentette meg „Uj Kalendárium"-át magyar nyelven, amely igen nagy népszerűségnek örvendett. Különösebb orvostörténeti vonatkozások ebben sincsenek annak ellenére, hogy azt „Neubart János, a filozófia doktora és az Asztrológiai tudomány mestere állította össze." Ugyancsak nagy kalendáriumos cég volt a győri Streibig család; hosszú éveken át jelentették meg „Uti-Uj-Kalendárium"-ukat. Bő részletességgel tárgyalja az érvágás és köpölyözés hasznát, a „siderikus influxusok"-nak, a Hold és a csillagok járásának megfelelően. Újdonság azonban a többi kalendáriumokhoz képest