Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: A magyar kalendáriumok orvostörténeti vonatkozásairól

érvágásban köpüben kieresztve vérnek jelenségekből észrevött betegségek ellen való orvosságok". A regula 29 versszakból áll, közülük egyet bemutatunk: „Tormának, ürümnek, Rósának vedd Vizét, Hogy éppen elűzzed tested betegségét, Mindenkiből igyál, hidgyed Könnyebbségét, Megh nyered testednek minden egészségét. Figyelmezz reá, midőn szép piros a Véred, Ha csak víz van rajta, megh van egészséged, Nem hizelkedésből mondom bár elhidgyed, Fogyatkozás nélkül legyen az tested." A XV IL század második felében már egyre erőteljesebben jelentkeznek, az ellenreformáció hatásaként, a vallási fanatizálás jelei. Megjelennek: a Jézus Szíve, a Szűz Mária, a Szent Anna kalendáriumok, amelyekben természetesen az ünnepek, a klérus, a papi hivatás dicsérete és ismertetése a leglényegesebb. Közöl egyházi elbeszéléseket is naiv formában. De az egészségügyi regulákban és rigmusokban is egyre inkább jelentkezik a rekatolizáció

s szellem. A „Nagy Máriaczelli Ájtatosságbéli Kalendárium" 1696-ban Bécsben jelent meg, a következő versezetet tartalmazza: „Sülöd vagyon: folosó miridgyed, Térdepölj Szűz Mária eleibend. Végy zent misét hét napon át, Megjavítja tested baját. Hidj az bucsu szentségbe, Ne hidj az eretnekekbe, Meggyógyul minden nyavalyád, Megtisztusz eretneki bűnökbe." Korner Jakab János 1650—1674-ig évente megjelenő magyar nyelvű „Bétsi Kalendárium"-ában ilyen versezetet találunk: