Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Varga Lajos: Adatok az 1848-ban, „Moldovában és Oláhhonban kiütött cholera járvány" megismeréséhez

ADATOK AZ 1848-ban „MOLDOVÁBAN ÉS OLÁHHONBAN KIÜTÖTT CHOLERA JÁRVÁNY" MEGISMERÉSÉHEZ írta: DR. VARGA LAJOS (Budapest) A

Z 1848-as évet már jóval megelőzően egyre hangosabbakká váltak a reformkövetelések (elszakadás Ausztriától, az ipar és a kereskedelem megteremtése, a nemesség adómentességének megszüntetése, a közteherviselés, a jobbágyok felszabadítása örökváltság ellenében stb.), amelyek a forradalmat előkészítették. Szinte az egész Nemzet kívánságát fejezték ki Széchenyi szavai: ft***lakjék Magyarország lakosa kő és téglából épült' s cseréppel fedett csinos házakban, egyék kövér húst, igyék jó bort, ne járjon mindig pőrén.. 1848 februárjában kitört a párizsi forradalom. Ennek lángjai Ausztriára is átcsaptak. A pesti forradalmi ifjúság sem maradt tétlen. Petőfi és Vasvári vezetésével (Pesten már 1846-ban megszervezték a „Tizek Társaságá"-t) 1848. március 15-én életre kelt a pesti utca, kitört a polgári demokratikus forradalom. A Pilvax Kávéházból legelőször a Hatvani (ma Kossuth Lajos) és Újvilág (ma Semmelweis) utca sarkán álló orvosi kar épületét kereste fel „a márciusi ifjúság", hogy csatlakozásra hívja a medikusokat. Öles termetű jurátus vitte elöl a háromszínű magyar lobogót: Éljen a szabadság! Éljen az egyenlőség! felirattal. Jókai székre állott: 'testvéreim követeljük jogainkat, legyen béke, szabadság, egyetértés' — invitálta az orvosnövendékeket. Ezek otthagyták az előadást, Petőfi tomboló hatással elszavalta a 'Talpra Magyar-t, az Universita egy ember gyanánt állott a szabadság zászlaja alá, Petőfit, Jókait, Vasvárit, Egressy Gábort vállukra emelték a hatalmas menetben mentek tovább toborzó útjukon az Egyetem-tér felé