Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

„Voltak azok a régi vevőink: méltóságos asszonyok, nagyságos asszonyok. Két cseléd ment utánuk. Most két-három hónapba jön egyszer, megmondja: nincs pénz." „Azt mondták, kuruzslók vagyunk. Én nem hívok senkit, nem kommendálok senkinek (csak ha jön egy vevő, s gyógynövényt vesznek, ill. kérnek valamilyen bajra. Otthon nem szokták füvekért felkeresni, mert) tudják hol van, szednek maguknak" (P. T.). Etel nénit viszont otthon, Dorozsmán is meg-megállítják az utcán, meg „gyünnek a házhoz", „tanyáról is gyünnek" növényért, piócáért. De ha „úgy adódik a sorja", ő is elviszi házakhoz, amire szükség van. Piacon azonban csak Szegeden árul. Portékáját ő maga így nevezi: „széksó-pióca-virág". Ha a vevő diagnózissal jön, kommendál rá valamit, vagy megmondja, melyik növény mire való. Átlag 15 - 20 forintot árul egy piacnap alkalmával, de van úgy, hogy 50—60 forintot is. Harminc fillér helypénzt kellene fizetniök, de a helypénzszedő „nem jön felénk se" (mert tudja, hogy milyen ágrulszakadtak vagyunk). Egy ideig kapott 40 pengő öregségi segélyt, de „most má' azt sem", mert van fia, aki eltartsa (akiknél most is lakik) (Sz. S.). A gyógynövények csomóját átlag 50 fillérét adja. Egy piacnapon jó esetben — 25 — 30 forintot árul (ebből levonódik 0,30 hely­pénz, és az oda-vissza villamosköltség 2,40). „Ma (1955. X. 15.) is árultam 16 forintot". Ebből nem tud megélni, lassan eladogatja mindenét: házát, két darab földjét már eladta. „Hun cipőt, hun kendőt kő venni gyerököm. Meg egy kis só, olaj, zsír, kenyér... Hiába prédaságot nem csinálok, de csak kell, még ha magam vagyok is" (P. T.). Szerdai napokon egy újszegedi asszony is árul gyógynövényeket (meg gyümölcsöt, pattogatott kukoricát) a búzapiacon. Szombaton nem árul, mert szombatista. Ő maga nem gyűjti a növényeket, hanem Mári nénitől és Etel nénitől veszi át, csomónként. 1955 októberében egyre-másra csomónként 30 fillért adott érte, tekintet nélkül arra, hogy milyen növény volt. Megkérdeztem tőlük, észleltek-e valami változást a Gyógynövény Szaküzlet megnyitása (1955) óta? 8 Orvostörténeti közi. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom