Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

(kell elkészíteni). Ami nekünk van (ti. ami növényeket mi árulunk), az mind tejának való" (P. T.). TOK, 139. (Huruthrol: Salya vyzeth igcen gyakorta igyál). PP. III/2. (A' Fuladozásról. A' Fuladozásnak vagy nehezen való lehellésnek, egynéhány gráditsokban való nemei vannak... Néha igen hereg és zug; és ezt hijják... Asthmának... Phlegmát purgáló gyenge orvossággal élhetni egynéhányszor... Isopot, Sállyát... fcezz meg ércesen Vizben). H, 158, (mellyet tisztit, hurutot gyógyít). Kovács, 390. (levele sebre, torokbajokra, fürdőnek, rheumára), Ethn. 2:26. (fogfájás, Szőreg); Ért, 1907:242-3. (fogfájás), Fäller. KÍGYÓNYELV. (Plantago lanceolate, L.) (Szedési időről, helyről 1. széles útifűnél.) „Rajta van a virágja az a bugája. Köhö­gésről jó, röndös teját kell főzni belőle" (P. T.).* TOK, 145. (Nehezen lehesrcel es fulladozasrol... Kegyo fweth tceweth teord megh, es Mezben drynaly lagy lyktario­moth, azt egyed). PP. 11/14. (A Torok-fájásról), H, 143. (tüdőt megtisztítja, vér­köpést tisztít, melyfájást gyógyít). Tímár, 115. (köhögés elleni teának). Ért, 1907 : 243. (cicka­farkkóróval együtt, köhögés ellen). KIS EZERJÓFŰ,** (Centaurium pulchellum, [Sw.] Druce.) „Pünkösdkor már szödjük. Kaszálókba , csakis a kaszálókba, (meg a) járáson. Ugy piroslik az. Mindenestül (szedjük), a gyökereit ledaraboljuk, mikor összekötjük. (Miről jó?) Gyomorfájásrul, étvágyrul, kétféléről. Ugy is kérik. (A tavasszal szedett ezerjófü „egyágas", a „tahóban" szedett „többágas", vagyis a földfeletti rész az idősebb növényegyedeken elágazó) (P. T.), * A levelét gyűjtik. ** A hivatalos nómenklatúra szerinti kis ezerjófű (Centaurium minus, Mönch.) az Alföldön csak szórványosan fordul elő, a Centaurium pulchellum viszont igen gyakori. A népi és hivatalos elnevezés tehát nem egyezik (1. 116. old. összeállítását).

Next

/
Oldalképek
Tartalom