Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Tasnádi Kiibacska András: Palaeophysiologiai és palacopathologiai jegyzetek

lődés előrehaladott stádiumában nem vagyunk képesek megkülönböz­tetni a corticalist a spongiosától. Az Albers-Schönberg betegségben a röntgenkép sclerotikus zónákat mutat, vastagodási pászták látha­tók. A pachiostosisszal nem jár együtt csonttörékenység, ami viszont nagy fokban jelentkezik az Albers-Schönberg betegségben. De pa­chiostosisszal nem jár együtt, vagy nem kísérője az osteomyelitis sem, ami viszont az Albers-Schönberg betegségben gyakran követi a spon­tan fracturât. Mi itt a kutatások történetéről szólunk és nem a betegségek lefo­lyását vagy magukat a palaeophysiologiás jelenségeket vázoljuk. Az elmondottak azt azonban nyilvánvalóan jelzik, hogy igen hasznos lenne további kutatásokat végezni. Elsőrangú kézikönyvekben, pél­dául Schinz 1952-ben megjelent Lehrbuch der Röntgendiagnostik című művében a fehér embereken és a négereken észlelt márványbetegséget egybevonja az osteosclerosisszal és a pachiostosisszal, amit kihalt és élő állatokon figyelt meg. Ezeket csontszövettani és röntgenológiai vizsgálatai alapján azonosaknak jelenti ki. Figyelembe sem veszi csontszövettani vizsgálatai alkalmával, hogy a pachiostosis törzsfej­lődéses öröklődés eredménye és nem csontszöveti gyulladás következ­ménye, mint az a legtöbb osteosclerosis esetében kimutatható. A pachiostosis kutatástörténetének vázolásakor meg kell említeni, hogy újabban kísérletes vizsgálatok folytak az ok vagy okok kideríté­sére. Kutatták, mennyiben haematologiás jelenségek következménye. Kutatták a hormonok hatását a csontvastagodásra. Kutatták a vege­8. ábra. Sirena csontváz. A pachyostosis jelentkezése a vázrészeken. (Kaiser nyomán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom