Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

rázatát, honnan van c források gyógyereje, miért gyógyít az egyik ilyen, a másik amolyan betegséget, nem pedig valamennyi ugyanazon módon az összesét, továbbá, honnét van közöttük annyi és sokféle eltérés, hőfok, íz és illat tekintetében, végül pedig, hogy miért képez kőzetet az egyik és miért marja meg a vasat a másik. Agricola György, akinek tudós könyvei bizonyítják, hogy az ilyen dolgok vizsgálatában és megvitatásában kiválóan képzett ítéletű, sok rendkívüli dolgot adott közre, melynek címe: „A földből kifolyó dolgok természete". Ugyanő ígéri, hogy még többet fog nyilvánosságra hozni azokban a könyveiben, melyeket a gyógyforrásokról szerzett. Adják magukat ezeknek az olvasására azok, akik minderről bővebb felvilágosítást óhajtanak. Hiszen nekem nem szándékom ezzel az írással bárkit is oktatni, hanem csak eleget tenni kívánságodnak, jóságos Zsigmond báró, mely számomra mindig parancsszámba megy. Hiszen, egyrészt minden ismerősöd tudja, másrészt a moszkvai dolgokról írt és nemrég kiadott könyved bőségesen bizonyítja, mennyire igyekeztél mindig tanulmányozni mindazt, ami a természet és a különféle helyek ismeretében homályos, vagy bizonyos mértékben csodálatos. Van-e pl. a néhány éve számunkra még csaknem ismeretlen Moszkva-országban, népének szokásaiban, vallásában valami, amit tudósán ki ne fejtettél volna? Mi több nem lenne-e magyarjaink előtt teljesen ismeretlen a saját eredetük, ha nem állítottad volna, hogy Moszkva szomszédságába és uralma alá tartozik Juhra, vagy ahogyan mások mondják, Jugaria, ahonnan a magyarok kezdetben elindultak és nevüket vették. Senki sem kételkedett ugyan abban, hogy Agricola György Herberstein Zsigmond Moszkvája A magyarok eredete és neve.