Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)
Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)
földalatti csatornán keresztül a fentemlített toronyban szivattyúzzák és a várba vezetik át. Ennél is bőségesebb, nem messze innen, az a másik forrás, melynek vize kis halastóba folyik, ahol még télen is békák brekegését hallod. Vizének mennyisége elégséges 3-4 malomkő hajtására. Esztergom felett, melynek neve az Ister és a Granum nevekből lett összetéve, mivel ott vegyül el a Garam folyó a Dunával ; nem messze a komáromi vártól, mely viszont a hason nevű sziget partján van ezt pedig a Pozsony mellett két ágra oszló Duna képezi: torkollik be észak- A pöstyéni ról érkezve a Vág. Ennek a partja a Thurzó csa- hőforrások Iád birtokát képezi Galgócz felett most nagyon a ^ A ** P art J a híres lett hőforrásairól. Nemcsak gyógyhatásúk miatt, melyről az a vélemény, hogy felülmúlja minden más magyarországi hőforrásét, hanem azért is, mert egészen változatos és különös módon fakadnak. Nincs ui. meghatározott forráshelyük, hanem a folyónak medrében levő helyzetét követik. Ahogyan ez árad vagy apad, úgy tűnnek el, vagy jönnek elő. Minél inkább árad a folyó, annál távolabbra húzódnak el, olyanynyira, hogy akik fürödni akarnak, kénytelenek egyre újabb és újabb gödröket ásni, mintegy kutakat nyitni. Amikor a folyó a medrében van, ezt a kavicsos rétegben csinálják, mely az ő sajátos talaja. Amikor a folyó pedig kiárad, a kötött és agyagos talajban, melyben egyébként, ha a folyó nem árad, semmi nedvesség sincsen. Nemcsak a parton buzog fel a melegvíz, hanem ha fenekét lábaddal felkavarod, a folyóban is. Ezeknek a forrásoknak a vize szertelenül forró, úgyhogy mérséklés nélkül nem is alkalmas fürdésre. Ez azonban könnyen kivihető a közeli hideg víz merítésével és hozzákeverésével. Mivel
