Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)
Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)
na az embereknek fürdésre. További ilyenfajták vannak a királyi vár alatt. Királyiaknak hívják őket, vagy azért, mert a királyi palota szomszédságában vannak, vagy, mert királyi bőkezűséggel díszítették és zárták körül őket, vagy pedig azért, mivel ezekben a királyok szoktak fürdeni. Másokat közönségeseknek neveznek. Föléjük a szikla úgy borul, mint valami természetes boltozat. A törökök Buda elfoglalása után kimélyítették és kiszélesítették őket. Az a hír járja, hogy jobbak a többinél. Amelyek azonban Buda felett vannak, s amelyek közül egyeseket ismét királyiaknak, másokat a szomszédos ptochodochiumról (szegényház) kórháziaknak neveztek el, alkalmatlanok hűtés nélkül a fürdésre. Némelyik olyan forró, hogy a beledobott tojás ugyanolyan gyorsan megfő, mint az erős tűznél. A fürdőben a forróvizet hideg víz mérsékeli, melynek a forrása A melzggel annyira közel van a hőforráshoz, hogy akik két szomszédos edénnyel jönnek belőlük meríteni, nyomban me- ^ 11 e ^ f° rr * ríthetnek az egyikkel a meleg, a másikkal a hideg vízből. Ugyanott van a szabad ég alatt az a többinél nagyobb hőforrás, melyet purgatóriumnk neveztek el, mégpedig azzal a megfontolással, hogy valamint a hagyomány szerint a tisztítótűzben bűnhődők büntetései bűneik arányában hol szigorúbbak, hol enyhébbek, hasonlók a különbségek ezeknek a forrásoknak a vizében is. Ahol a Duna partja felől lépnek belé, eleinte csaknem hűvös, majd langyos és minél méllyebbre hatolsz bele, annál inkább melegszik. Belső részében pedig kibírhatatlanul forró. Bizonyos pedig, hogy ez a hőfok ennek a forrásnak a sajátossága. A többi mérséklő víz ui. melyet említettem, valószínűleg a Dunából ömlik bele, mely ennek a 8* 115
