Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején

a fürdőket azok számára, akik egészségtelen munkahelyen, egészségtelen zsúfolt lakásban élték le életüket, s megadja a gyógyulásra és tisztálkodásra való lehetőséget a proletároknak is [51]. Madzsar elgondolásai e téren is nagyvonalúak voltak. Már a Károlyi-kormány idején tervbe vették a margitszigeti strandfürdő építését, az előmunkálatokat is elkezdték. Megindultak az előkészületek a palotai szigeten és a Horányi csárdánál létesítendő strandfürdőkre is. „. . . Budapest talán az egyetlen Európa nagyvárosai sorában — állapítja meg Madzsar -, amely kiválóan kedvező fekvését e tekintetben ki nem használta és strandfürdőt nem létesített." „A strandfürdőre Budapestnek a lehető legnagyobb szüksége van. A nap és levegő, különösen a gyermekek éltető eleme, amelyben a háború előtt, csak azoknak volt részük, akik tengerpartra, vagy a Balaton mellé tudtak nyaralni menni" [52]. Ezek a meggondolások késztették Madzsart arra, hogy messzemenő terveit e téren is megvalósítsa. A mai Palatinus strandfürdő őse azonban alig nyitotta meg kapuit a proletárok ezrei előtt, a diktatúrának hamarosan bekövetkező bukása véget vetett a proletárok strandolásának és bezárultak Budapest első közös strandjának kapui. Ezt az alkotását is a „bűnlajstromra" írták. ... "a budapesti strandfürdő létesítése - hangzik a fegyelmi bizottság komor határozata -, melyet múlhatatlan közegészségügyi érdek parancsolólag nem követel, amely csakis a magánjogok teljes figyelmen kívül hagyásával volt keresztül vihető..." [53]. Csodálkozhatunk-e, ha Madzsar értetlenül áll az osztálygyűlölettel vegyes bornírtsággal szemben? „Nem tudom továbbá - teszi fel a kérdést Madzsar -, hogy a strandfürdő megépítése körül mi a vád ellenem, az-e, hogy általában nem lett volna szabad strandfürdőt építenem, talán mert a strandfürdő felesleges . . ., vagy hogy nem a műszaki osztályt bíztam meg a tervezéssel, hanem azon kívül álló szakembert. . .?" [54] Volt még Madzsarnak egyéb „bűne" is a fürdőügy terén. A Lukács fürdő félbenmaradt építkezésének megkezdése és a fürdő megnyitása. Ez volt akkoriban az egyetlen iszapfürdő, mely a reumás betegek rendelkezésére állhatott . . . "természetesen legfontosabb kötelességem volt, hogy a Lukács fürdő átalakítási munkálatait újból megkezdve, azt a szenvedő emberiségnek mielőbb hozzáférhetővé tegyem. Ez sikerült is annyiban, amennyiben legalább az iszapfürdőket és iszapmedencéket, továbbá az uszodát megnyithattuk, amelyeknek napi jöve5* 67