Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

mondja -, es Nyárban job kez felöl jo vert bocsátani, ősszel és Télben bal kez felöl. Az Hold uysagatul fogva jo az Iffiaknak mind Hold tölteig, de az is ollykor, mikor az Hold a Rákban es Halakban vagyon. Ha penigh az Bikában, Szűzben es Bakban leszen járása, ártalmas . . . Ha penigh az ember a 60 Esztendőt meghaladgya, vérét ki ne bocsássa, de sőt inkab drága kénts gyanánt tartsa" . . . [52]. A fürdés idejét is ilyen formán szabja meg, de hasonlót ajánl a gyógyszerek szedésével kapcsolatban is. Ilyen körülmények között mi sem természetesebb, minthogy országszerte és Mosón megyében is, a babonás orvoslás, gyógyszerkészítés és felhasználás elterjedt volt, hiszen még a műveltebb és a magasabb körökben is hittek a boszorkányokban, a megrontásban. Bethlen Gábor pl. felesége betegségét boszorkányrontásnak vélte és több gyanúsított asszonyt elfogatott, ki akarván azokat végeztetni [53], erre azonban nem került sor. Olyan felvilágosult egyházi ember, mint Huszár Gál, Magyaróvár református lelkésze és egyben Magyaróváron az első nyomda megalapítója, ha nem is hitt a babonaságban, mégis azt mondta, hogy „beszéllett egy emberrel, aki kígyóból étel főzött és valaki abban ött (evett) minden állatnak, madárnak, tyúknak, lónak, tehénnek az szavát megértette . . ." stb. [54]. Szülésznők, akik egyben javasasszonyok is voltak, már vannak ekkor a megyében. Ezek a mai értelemben véve nem tanult szülésznők, mert hiszen hatósági bábaképzés még a legkezdetlegesebb formában sem volt, hanem csak ügyesebb bábáktól eltanulták a mesterséget. Az első hivatalos, tehát hatósági bábáról 1686-ban hallunk először. Topf Margit volt, akit Magyaróvár város alkalmazott évi hat forint bérrel, ennek ellenében köteles volt a szegényeket ellátni [55]. A bábákat egyébként a hatóság is felhasználta az orvos vagy a borbély helyett is. így 1693-ban történt, hogy Nagy János óvári polgár feleségét a piacon Trombitás György családi civódásból kifolyólag megrugdalta olyannyira, hogy ágyba kellett feküdnie. Mivel perre került a sor, a tanács a rúgás okozta baj megállapítása végett „a Városnak Bába Asszonya egy más becsületes Asszonnyal deputáltatik említett Nagy Jánosné betegségének megh vizsgálására . .." stb. [56]. ugy látszik, hogy ekkoriban a bába vizsgálatát éppen úgy elfogadták a baj megállapítására, mint az orvosét vagy a seborvosét. 7 Orvostörténeti közlemények 97