Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején

42. Dr. Simonovits István: A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikája* Népegészségügy, 1958. 39. évf. 3-4. sz. 59. 1. 43. Goldzieher Miksa: Ellenforradalom és közegészségügy. Világosság, 1920. jún. 15. 48-50. 1. 44. Dr. Simonovits István id. m. 59. 1. 45. Madzsar J. 1919. dec. ii-i kihallgatási jkve 2 1. (Másolat K. E. birtokában.) 46. A Forradalmi Kormányzótanács 61. sz. r. 2. §-a szerint az Oltóanyagtermelési Bizottságot 3 tagú direktórium vezeti, egy tag a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságból, kettő a Földművelési Népbiztosságból. Az oltó anyagtermelés szocializálásának jelentőségét Goldzieher Miksa is kiemeli (1. 43. sz. a.) említett cikkében: „A Tanácskormány idején szocializálták az oltóanyagtermeléssel foglalkozó vállalatokat. Ez intézetek vezetői egyébként tájékozva voltak arról, hogy a szocializálás csak a tervbe vett állami monopólium helyét foglalta el, mert már a Károlyi-korszakban kialakult fölfogás szerint nem engedhető át az emberi és állati fertőző betegségek ellen való védekezés a magánvállalkozásnak, ellenben az államosított intézetek milliós jövedelme célszerűen egészíthetné ki a közegészségügy amúgy is mindig túl mostoha költségvetését." 47. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 38. sz. r. (Megjelent Munkaügyi és Népjóléti Közlöny, 1919. máj. 29. 120. 1.) a következőket rendeli el: „A Magyar Tanácsköztársaság területén levő összes egészségügyi intézmények, nevezetesen kórházak, gyógyintézetek, laboratóriumok, szanatóriumok, gyógyítórendelő és gondozóintézetek (Dispansaire), fertőtlenítő intézetek stb. anyagszükségletének biztosítása érdekében Országos Egészségügyi Anyag Intézet elnevezéssel külön szervezetet állítunk fel, mely felett a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság gyakorolja a felügyeletet és ellenőrzést." 48. Madzsar J. védőirata, 29. 1. 49. Erről az intézményről ír elismerőleg a „Reggeli Hírek", 1919. szept. 16-i száma, amely Csilléry érdemeként könyveli ennek az intézetnek felállítását. „A cikknek ezt a tévedését - írja Madzsar védőiratában - a minisztérium irattárában fekvő akta a napnál világosabban megcáfolja." Goldzieher is erre céloz említett cikkében (L. 43. és 46. sz. a.). „Ez azonban nem gátolta Csilléry urat abban, hogy a Tanácskormány után visszamaradt, de még ki nem adott akták jó részét annektálja és a bennük foglalt eszméket közre ne adja." 50. Madzsar J. védőirata, 31. 1. 51. Dósa-Liptai-Ruff : A Magyar Tanácsköztársaság egészségügyi politikája. Budapest, 1959. 93. 1. 52. Madzsar J. védőirata, 33. 1. 53. Népjóléti Minisztérium 2133/eln. sz. határozatának indokolása. 54. Madzsar J. védőirata, 9. 1. 55. L. uo. 34-35. 1. 56. L. uo. 25. 1. 57. L. uo. 26. 1. 58. L. uo. 26. 1.