Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején

spiclirendszert épített ki, mindenkiről kartotékot vezetett, amire mindent feljegyzett [35]. Hódosy ugyanakkor szakszempontból sem állta meg a helyét és jellemző Madzsar körültekintő bánásmódjára, hogy azért nem nyugdíjaztatta, mert mint írja „politikai nézeteinek az enyémmel való ellentétessége folytán ezt a nyugdíjazást politikai üldözésnek minősítenék, bármennyire is indokolt volna szakszempontból" [36]. Hasonló volt a helyzet Kerekes Pállal. Itt is a szakszempontok domináltak „mellőzésénél", „Teljes lehetetlenség - írja Madzsar modern közegészségügyet csinálni Kerekes Pál miniszteri tanácsossal, aki a faj egészségügyi törekvéseket destruktívaknak minősíti, vagy pedig csak a kommunista irányelvekhez való alkalmazkodással tudja magyarázni az alkoholellenes rendelkezéseket, vagy azokat a társadalmi egészségügyi törekvéseket, amely társadalmi egészségügyből engem a bizonyára nem kommunista orvoskari tanártestület 1917-ben magántanárrá habilitált. Hogyan csinálhattam volna közegészségügyet akkor, ha vezető állásba teszem Békésy Géza helyettes államtitkárt, aki azt tartja, hogy a házasulok orvosi megvizsgálása olyan destruktív javaslat, „amely megvalósítás esetében a személyes szabadság lerontására vezetett volna" [37]. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumnak az államtitkári fegyelmi bizottsághoz intézett átiratában szereplő vádpontokkal foglalkozik azután Madzsar. Mint az egészségügyi főcsoport vezetője kulcsfontosságú osztályokat irányított; ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a népbiztosság vezetői általában keveset tartózkodtak egyéb elfoglaltságuk folytán a népbiztosságon, úgy teljesen érthető az a „vádpont", mely kimondja: „Intézte másoktól teljesen függetlenül az egészségügyi közigazgatás keretében a magántulajdont képező intézetek és intézmények szocializálását" [39]. Ugyanezt egészíti ki a fegyelmi bizottság hivatalvesztéssel sújtó döntésének indokolása: „A gyors intézkedés, amely a szocializálást tárgyaló beadványokra rendszerint már az iktatást követő napon történt, az ilyen természetű ügyekre is kiterjedő felülvizsgálati joga és a népbiztosok jóformán állandó távolléte a maguk összefüggésében bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy dr. Madzsar József az említett szocializálások terén kezdeményező hatáskört gyakorolt, a konkrét intézkedéseket önmaga tette meg . . ." [39]. Ezek után nem téveszthet meg bennünket az, amit Madzsar