Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Könyvismertetés - Brechtschneider, H.: Der Streit um die Vivisektion im 19. Jahrhundert (Dr. Bugyi Balázs)

orvos-kultúrtörténeti munkát. Az irodalmi felsorolásban megtaláljuk Tárczay Kálmánnak 1872-ben Bécsben megjelent művét, amelyben a kolerának az izlám országaiban való elterjedtségének okaival foglalkozik. Sokrétű magyar vonatkozásai, valamint színes kultúrtörténeti érdekessége miatt melegen ajánljuk ezt a szép munkát H. Bretschneider : Der Streit um die Vivisektion im 19. Jahrhundert Gustav Fischer Verlag. Stuttgart, 1962. 158 oldal. 8 ábra. Herrlinger kiéli és Rotschuh münsteri orvostörténész professzorok szerkesztésében „Medizin in Geschichte und Kultur" címen új orvostörténeti könyvsorozatot indított meg a G. Fischer stuttgarti könyvkiadó vállalat. E sorozatban jelent meg K. G. König könyve G. Palma nürnbergi városi orvosról és mint második kötet Bretschneider a XIX. századi vivisectio elleni harc történetével foglalkozó könyve. A könyvet különösen aktuálissá teszi az a körülmény, hogy 1863-ban Moritz Schiff firenzei biológus professzor állatkísérleteivel szemben indult meg szóba jöhető mértékben az állatkísérletek végzésével, az ún. vivisectióval szembeni majdnem egy fél évszázadon át tartott igen nagy propagandaeszközökkel és agitációval folytatott harc, amely a kísérletes orvostudomány kialakulásának akadályozója volt sok tekintetben. Bretschneider könyve színes áttekintést ad erről âz érdekes, de ma már csak történeti érdekességgel bíró harcról, ismertetve egyes országok szerint a küzdelem lefolyását és részleteiben is megbeszélve az antivivisectiós kiadványok és propagandahadjárat érveit, anyagát és sokrétű megnyilatkozásait. A munkának magyar vonatkozása alig van annak megfelelően, hogy országunkban az állatkísérletekkel szemben a francia, olasz és angliai propagandisztikus jellegű hazai ellenállással alig találkozhatni. A könyv említést tesz egy 1896-ban Budapesten megtartott nemzetközi állatbarát és antivivisectiós kongresszusról, amely lényegileg befejezője lett az állatkísérletezéssel szembeni további ellenállásnak. Megemlékezik továbbá Parlaghi Vilma festőnőnek a vivisectio elleni küzdelemben játszott jelentős szerepéről. Parlaghi Vilma 1898-ban a berlini Damenzeitungban fulmináns cikket írt az állatkísérletek ellen, és mint az állatvédő és vivisectioellenes világszövetség tiszteletbeli elnöke irányító szerepet töltött be az állatkísérletek ellen harcoló mozgalomban. A könyv „Ráth-Végh: Az emberi butaság kultúrtörténete" című művéhez sok érdekes anyagot szolgáltathatna, ismertetve a kísérletes orvostudománnyal szembeni sokrétű és sokérdekű ellenállás furcsaságokban gazdag történetét. Dr. Bugyi Balázs