Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Adattár - 45 év előtti tervezet Magyar Orvostörténeti Múzeum létesítésére (Szamosháti Dániel)

A második fokozat az: ha a hasmenéshez hányás és gyomorgörcs járul, de a beteg még jó erőben van. A szer akkor is tsak a föntebb adagban használtassék: mivel rendszerént az első adag után mingyárt megszűnnek a gyomorgörcsök, fájdalmak és a hányás; azonban szükség esetében az orvosság két óra múlva itt is ismételtetik. A harmadik fokozat az: midőn már tellyes elgyöngülés, majdnem szünet nélküli gyomorgörcsök, sőtt tagok rángatása is be állottak, a szemek beestek, az ajakak kékülnek, a kezek, lábak, sőtt az egész test hideg. Itt az orvossággal nagyon kell sietni: de hatása itt is még is az, mi a két első esetben: tsakhogy azt többször kell két-két óra múlva ismételni; ha azonban a görtsök és egyéb jelenségek alább hagynak, az adagot is ritkábban, és kisebb mértékben kell nyújtani. - Ezen orvoslás mellett a legborzasztóbb fokon levő betegeim is mind föl gyógyultak. - 1855. Sept. 6. (Bogyai Lajos [megyei] Főnök úr küldötte Egerszegrül az orvos neve nélkül.)" Németh Jenő (Vörs) 45 év elitti tervezet Magyar Orvostörténeti Muzem létesítésére Most, amikor rövidesen tervezet készül a Semmelweis szülőházban létesítendő Orvostörténeti Gyűjteményről, nem lehet érdektelen, sőt tanulságos megismernünk egy 45 év előtti hasonló célú megmozdulást, melynek kezdeményezője dr. Nékám Lajos volt. Orvostörténeti Múzeum létesítésére történtek már előzőleg is kísérletek, de a mozgalmak mindég elaludtak. Nékám a múzeum létesítését 1918-ban sürgősnek és időszerűnek tartotta, mert tudta, hogy a háborús és mozgalmas időkben könnyen megsemmisülhet mindaz, amit biztos helyen össze nem gyűjtenek. Különösen áll ez a háborúval kapcsolatos egészségügyi vonatkozású tárgyakra, melyek a múzeum egyik részét képeznék. A múzeum másik részében kerülnének elhelyezésre az elhunyt orvosok festett, rajzolt, vagy fényképes arcképei, életrajzi adatai; a rájuk vonatkozó emléklapok, hírlapi közlések, iratok, naplók, útijegyzetek, régi receptek, levelezések, számadáskönyvek, érmek, kitüntetések, diplomák, emléktárgyak, gyászjelentések, síriratok, síremlékek fényképei stb. stb. Külön helyet kapnának a közegészségügyi vonatkozású különböző iratok, kórházi leiratok, évkönyvek, képek, orvosi bizonyítványok, vélemények, jegyzőkönyvek, himlőoltási cédulák. Régi orvosi műszerek, eszközök, felszerelési tárgyak, mikroszkópok, hallgatócsövek stb. Betegségekre, járványokra vonatkozó feljegyzések, jelentések, naplók, képek. A leprára vonatkozó építészeti emlékek; temp-