Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

vül a Lajta-szabályozás költségei, valamint a városi mészárszék körüli veszteségek nem tették anyagilag lehetővé, hogy a város ilyen nagy és költséges vállalkozásba fogjon [903]. A régi Mosón megye egészségügyének jó vagy rossz voltát csak úgy tudjuk elsősorban tárgyilagosan kiértékelni, ha azt a mindenkori kortárs szemén keresztül vizsgáljuk meg. Kétségtelen, hogy intézményes egészségvédelemről vagy egészségügyről eleinte szinte szó sem lehetett, ilyen nem is volt. A XVIII., de még inkább a XIX. századtól kezdve beszélhetünk csak egészségügyről megyei viszonylatban. Ez időtől kezdve már az intézményes egészségvédelem kezd kialakulni. Hazánk más részében sem volt másképpen, hiszen a központi kormányzat is ez időtől kezdve hozza egészségügyi rendelkezéseit nem annyira szociális, mint elssőorban gazdaságpolitikai, de nem utolsósorban katonapolitikai, tehát hatalmi érdekekből. Ez rá is nyomja bélyegét az összes vonatkozó intézkedésekre. Eltekintve a járványok terjedésének megakadályozásától, az összes egészségügyi rendelkezések tulajdonképpen a már meglevő bajok orvoslásából állott. Ez magábanvéve nem is lett volna baj, de az ilyen nehézségek a bajok tulajdonképpeni forrását, pontosabban a bajok elkerüléséhez, megelőzéséhez szükséges körülményeket, vagyis a szociális gondoskodást teljesen vagy legalábbis majdnem teljesen, elhanyagolták. Pedig szociális gondoskodás, szociális megelőzés, a szociális életkörülmények megteremtése nélkül az egészségvédelem tulajdonképpen szélmalomharc volt. Nem volt biztosítva a néptömeg egészséges táplálkozása, ruházati, elsősorban lakáskörülményei kezdetlegesek, egészségtelenek voltak. Gondoljunk csak a tömeglakásokra, vagy arra a feudáliskori adóra, amely az ablakok nagysága után fizettetett adót a jobbággyal. Mi sem természetesebb, minthogy a lakás ablakai nem nagyobbak, hanem mindig kisebbek lettek. De a porták utáni adózás is csak a kis helyen sok családot összezsúfoló lakásokat, közös konyhákat teremtette meg. Általában az egész feudális adózási rendszerünk teljesen antiszociális, az egészségügyre káros volt. A városoktól és néhány nagyobb községtől eltekintve, a szociális és egészségügyi létesítményekkel sem törődtek kellőképpen, illetve létre sem hoztak ilyeneket. Persze ennek oka elsősorban oktatásügyünk hiányosságaiban keresendő. Nemcsak az alsó fokú oktatás volt elhanyagolt állapotban, de a felső fokú oktatásban is csak keveseknek volt része.