Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

már olyan intézkedés is napvilágot látott, mely kereken kimondotta, hogy ingyen senkit sem vesznek fel gyógykezelésre, mert a kórházakat fenntartó alapítványok vagyona annyira kimerült, hogy képtelenek ingyen gyógyítani [854]. Ebben az időben a kórházak csak alapítványokból és egyéb adományokból éltek, a polgári rendeltetésű kórházakat az állam vagy nem, vagy csak alig segélyezte. Ilyen előamények után, mikor a megyének végeredményben valódi hivatásszerű kórháza nem volt, eltekintve az esetenként létesített, de minden esetben csak rövid életű járványkórházaktól, mozgalom indult meg Mosón megyében egy állandó és polgári rendeltetésű kórház létesítésére. Ehhez, hogy úgy mondjuk az első lökést Károll főherceg, a magyaróvári uradalom birtokosa tette meg, amikor a polgári kórház létesítésére 100 forintos alapítványt tett Karolina császárné emlékére. Innen vette a nevét a Karolina-alapítvány, illetve később a Karolina-kórház elnevezés is. Ezen alapítványt több más alapítvány követte, majd évente ún. sorsolással egybekötött Karolinabálokat tartottak, újévi köszöntések megváltásából és más egyéb adományokból, végrendeleti hagyományokból, illetve az így összegyűjtött összegek kamatra való kihelyezéséből a kórház létesítésére lassan bár, de növekedett az összeg. 1832-ben alakult ugyan egy társaság a Karolina-alapítványból létesítendő kórházzal kapcsolatban, ez azonban 1841-ben feloszlott. A megye az alapítvány kezelését Libics Károly uradalmi igazgató, a megye táblabírájára bízta, mint alapítványi gondnokra. Amikor Libics nyugalomba vonult és Pozsonyba költözött, utóda az alapítvány gondnokságában Kroner Lajos, a megye főjegyzője lett [855]. Az alapítványi összeg tőkéje ekkor már 10 614 forint 26 krajcár volt [856]. Már a Karolina-társaság feloszlásakor felötlött az a terv, hogy az alapítványhoz kellene csatolni a hasonló célú Nunkovich-féle alapítványt is és így hamarább volna lehetőség kórház létesítésére. Ez a Nunkovich-féle alapítvány ekkor 12 000 forint volt, valamint a terv szerint, ha a Nunkovich-alapítvány kamataiban részesülő községek lemondanak a kamat feléről, az is mintegy évi 150 forintot jelentene [857]. Elhangzott az a javaslat is, hogy a hasonló céllal létesült mosoni egylet pénzét is az óvárihoz kellene csatolni, így hamarább lehetne egy kisebb kórházat felépíteni [858]. A kérdés tanulmányozására külön bizottságot küldött ki a megye, ez a jelentésében megis* 227