Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)
Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez
élések miatt ekkor elrendelte, hogy csak a megyei főorvos aláírásával ellátott receptek árát téríti meg ezentúl, ilyen aláírás hiányában a patikus csak a saját kárára adhat ki gyógyszert. Egy helytartótanácsi rendelet kapcsán, mivel a megyében van elég patika és így az orvosok gyógyszerkiszolgáltatása nem engedhető meg, már ti. ingyenesen a megye kijelentette és közölte az érdekeltekkel, hogy csak igen kivételes esetben fogja ezentúl kifizetni az orvosok által a szegény betegek részére kiadott gyógyszerek árát [718]. Persze fordultak elő olyan vitás esetek is, mint pl. egy Heinck nevű ácslegénnyé, ki munka közben kezének egyik ujját elvesztette. Pranter patikus az ezzel kapcsolatos gyógyszerek ára fejében 74 forint 30 Kr-t követelt a megyei pénztártól, mivel a munkaadó, jelen esetben az uradalom, azért nem akart fizetni. Az ácslegény ugyanis továbbra is kapta az uradalomtól a napszámot. Mivel a megyei pénztár üres volt és fizetni nem tudott, de nem is akart, azt javasolta a megyei hatóság a patikusnak, hogy a kifizetés eszközlése végett forduljon közvetlenül a királyi herceghez, mint urasághoz [719]. Egyébként a legszükségesebb gyógyszereket a megye is és a város is biztosította az arra rászorulók részére, ha nem is a mai értelemben vett mennyiségben és minőségben. Mindinkább tért hódított azonban az az igyekezet a gyógyszerészetet kitanultak között, hogy önálló gyógyszertárt létesíthessenek, ami természetes is. Az ösztönzést a segédi fizetés silányságán kívül az is adta, hogy a gyógyszerkészítés és annak forgalomba hozatala kellő megélhetést, sőt helyenként még vagyonosodási lehetőséget is biztosított. Azonban a már meglevő patikák, tulajdonosainak heves ellenállásán kívül a kormányzat is csak ritka esetben engedélyezte új gyógyszertár nyitását, éppen gazdaságpolitikai okokból is. Mivel Mosonban gyógyszertár ebben az időben nem volt, ezért Glatz Teofil János 1823-ban kérvényt adott be a megyéhez és patikanyitási engedélyt kért, mint examinait gyógyszerész. Egyben ígéretet is tett kérelmében, hogy hajlandó 25%-kal olcsóbban adni a szegények részére az árut, ha az engedélyt elnyeri. Polák Ignác főorvos szerint üdvös is volna még egy patika felállítása a megyében, de nem Mosonban, mert ez az óvári patikusnak csak nagy kárára lenne, hanem a megye más, megfelelőbb helyén. Ez ellen egyébként Pranter magyaróvári patikus is heves tiltakozást nyújtott be. A megye ekkor