Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

Térjünk azonban vissza a megye által kiadott rendelkezésekre, illetve az egészségügyi vonatkozású ügyekkel kapcsolatos teendőire. Pátfaluban járvány tört ki, és ekkor a járványos betegség áldozata lett az oda kirendelt seborvos segédje is. A megye úgy rendelkezett, hogy a díjazást a meghalt seborvos-segéd helyett annak gazdája kapja meg [83]. Egyébként a vidéken kitört pestis elleni védekezés a város pénztárát is érintette, mert a számadásokban a többi között azt láthatjuk, hogy nemcsak a helyi védekezéssel kapcsolatos kiadások tesznek ki tetemes összegeket, hanem még a vidékre küldött segítség egy részét, illetve annak terhét is a város viselte. Fuvardíjat fizetett ki pl. a városi pénztár akkor, amikor ,,a fürdőslegényt (az óvári chirurgus segédjét) Pátfaluba vitte vizitálni pestiskor" a város által fogadott fuvaros [84]. 1726-ban elrendeli a megye, hogy a meggyilkoltakat ahhoz értő orvos boncolja fel [85]. Elrendelik a gyógyszerárusok felülvizsgálatát, mely évenként kötelező és erről jelentés teendő a kirendelt orvos által [86]. Kötelezi a megye a lelkészeket, hogy a pestisben elhaltakról időnként jelentést tegyenek [87]. Mivel a megye a járvány terjesztőinek elsősorban a kóborló cigányokat tartja, egy alkalommal az ilyen és Ausztriából átjött cigányokat a hatóság a kölcsönkért pozsonyi hóhérral űzeti ki a megyéből, tekintve, hogy Mosón megyének külön hóhéra akkor nem volt, ezért a hóhért ugyanolyan díjazásban részesíti, mint amennyi Pozsony megyei illetménye volt [88]. A visszatérő katonák behurcolták a pestist a megyébe. Az ilyen pestises betegek gyűjtő és gyógyító helyül a hatóság Feketeerdő községet jelölte ki [89]. De a helytartótanács újból, és újból határzárt rendeltet el Ausztria felé a megyével a legkisebb járványgyanús megbetegedések esetén is [90]. A császári kormányzat ugyanis nagyon félt a járványoktól. Sőt később még halálbüntetés terhe alatt is megtiltotta a zárvonal átlépését [91]. Már előzőleg azonban a megye rögtönítélő bírósága halálra ítélte Hellemák Péter és Schilka József jobbágyokat a zárvonal engedély nélküli átlépéséért [92]. Az ítélet végrehajtásáról, vagy a büntetés elengedéséről azonban semmiféle adatunk nincsen. Az első jelentős fordulat a megye egészségügyében 1739-ben történt. Ebben az évben „fogadják fel" ugyanis megyei orvosnak Hermann Andrást, aki mint Mosón megye első hivatalos orvosa, de csak ese-